Nem adom a sapkát

Tegnap Anya pakplászott a szekrényében és előkerült az egyik téli sapija. Na én rögvest lecsptam rá és szinte egész nap abban voltam. Amúgy sajna utól ért minket valami nyavaja, mert én takonypoc lettem, anyának meg torokgyuszija van. remélem hétvégére meggyógyulunk, mert ha nem akkor számunkra lőttek aMarci szülinapi bulijának.

Körte

Végre egy gyümölcs ami nekem is izlik és két falat után nem közlöm anyával, hogy NEM.

A légy

Még délelőtt történt az eset, de Maya még most is a hatása alatt áll. Kb 40 másodpercre hagytam magára az első kertben, amígy oda raktam a tésztát főni. Arra mentem visza, hogy keservesen sír, dörzsöli a szemecskéjét, az arcát és mondja, hogy lél (légy). Valószínűnek tartom, hogy neki repült egy bögöly az arcának met pici piros pont is lett rajta. Azóta kb 10 percenként eszébe jut a dolog, keserves sírásba kezt és úgy kapaszkodik belém mintha világgá akarnék menni, közben pedig hajtogatja, hogy lél. Az ebéd utáni altatás sem volt egyszerű. Háromszor kellett fél órán belül vissza altatni a légy miatt. Remélem hamar elfelejti, én meg megpróbálom megmagyarázni neki, hogy a légy az nem rossz.

Kezdetét vette

A 2009-es kerty party szezon és a nyitó buli nálunk került megrendezésre. Nem voltunk sokan, de annál jobban éreztük magunkat. Jó házigaza lévén még aludtam mikor a vendégek megérkeztek. Anya meg itthon sem volt mert vásárolt. Szóval Apa tartotta a frontot. Ébredésem után, felavattuk Marcival a vadi új homokozómat. Pontosabban csak Marci avatta fel mert én inkább csak utasításokat adtam neki, hogy mikor mit csináljon. Egy darabig teljesítette is a kívánságaimat. Miután megunta, pipiket néztünk a szomszédban, virágokat szaglásztunk, motoroztunk, fociztunk Bendegúz kutyával, babakocsiztunk, jöttünk- mentünk. Anyáink, apáink meg csak ámultak, hogy mennyire jó gyereke vagyunk. Nem is kellett ránk szólni egyszer sem. És ezt komolyan mondom!!! A következő buli Macinál lesz, a szülinapja alkalmából. Remélem ott is legalább ennyire fantasztikusan érezzük majd magunkat.

A máfelesség

Betőltésére még vasárnap került sor, de a jó idő miatt felettébb elfoglatak vagyunk, igy nem tudtunk jelenkezni.

Lásuk mi is történi velem mostanában.

Testi és szellemi fejlődésem robbanásszerűen megugrott. Szókincsem is rohamosan bővül, így egyre érthetőbb vagyok anyáék számára.

Szégyenlős lettem és már hisztizni is tudok rendesen. Az eddiginél még jobban anyás vagyok (csak Anya jó, senki más!!!!) és megtanultam futni. Rendeltetés szerűen használom a játszin a csuszdát és a homokozó játékokat. Még ugyan nem tökéletesen, de megtanultam motorozni. Továbbra sem vagyok hajlandó egyedül enni és pohárból inni. Még mindíg tíz fogam van és nem is nagyon mutatkozik újabb fogacska. Az éjszakákat 80%- ban átalszom. Este 8 kor fekszem és reggel fél 8- kor ébredek. Álltalában jó a kedvem sokat nevetek és bohóckodok. Felismerem a szívemhez közel álló embereket és a nevükön szólítom őket. Szívesen játszom más gyerekekkel együtt és nem vagyok írígy. Szeretek irányítani és nem tűrök ellentmondást!!

Szivesen gyalogolok, főleg ha tolhatom a babakocsimat (mármint a játék babakocsit). Legszivesebben egész álló nap lakáson kívül tartózkodnék. Aminek anya nagyon örül. Szóval élem a másfél évesek mindenapjait és remekül érzem magam.

Minden Kedves Blog olvasónak, Boldog Nyuszit Kívánok!!!!

Szentendrén jártunk

Amit nagyon élvetem!! Nagyot sétáltunk, összegűjtöttem az összes kavicsot a dunaparton, játszótereztem, hatalmasat aludtam a babakocsiban, ültem kávézóban és játszótereztem.

Húsvét kiállítás

Szombaton húsvét kiállításra mentünk a ligetbe. Velünk tartottak Flóráék és Emmáék is. A kiállítás nem kötött le túlságosan, de anyáékat sem. Ezért nem is időztünk bent sokáig. Inkább kimentünk a levegőre labdázni, madarakat kergetni, futkározni, kacsákat nézni.

Tavasz van

Visszavonhatatlanul kitavaszodott. Rügyeznek a fák, zöldel a fű, nyílnak a virágok, süt a napocska és tavasz illat száll a levegőben. Imádom ezt az évszakot. Szinte egész nap kint vagyunk a levegőn és játszóterezünk, sétálunk. Maya pedig olyan mint a tavasz. Elkezdett rohamosan kinyílni. Olyan dolgai vannak nap mint nap, hogy nem győzöm a fejemet kapkodni. De erről bővebben jövőhéten a másfeles bejegyzésben. Tegnap Flóráékhoz mentünk játszózni, nehogy megunjuk a mi játszónkat:-) A csajok megint tüneményesek voltak, ahogy próbálták játékra invitálni egymást és együtt játszani. Olyan édesek együtt. Néha még mindíg elgondolkozom, hogy biztosan oka van annak, hogy Ők szinte egyszerre, tíz hét különbséggel születtek. Fura, hogy Anitáéknak annyi kudarc után, pont mikor már lemondtak egy bébiről akkor sikerült. Köztem és Anita között sem sok a kor különbség, pár hónap. Csak mi ritkán találkoztunk. Mi felnőtt fejjel nőttünk össze. Na de Ők majd bepótolják helyettünk az elveszett gyermekéveket. Legalábbis remélem.

éppen hipp-hipp hurrázunk

Maya segít Flórának kimászni a gödörből

.

Kisvonatos szülinapozás

Kedden abban a megtiszteltetésben részesültünk anyával, hogy együtt tölthettük Marcival a szülinapja délelőttjét. Nagyon szupi programunk volt. Kivasutazni voltunk, igazi vonattal. Hüvösvölgyből indultunk és János- hegyig mentünk ahol sétáltunk egy nagyot, majd a következő vonattal mentünk vissza, amit majdnem lekéstünk. Szerencsére egy aranyos biciklis bácsi szólt a masinisztának, hogy várjanak meg minket. A vonatozást nagyon élveztük. Ettünk, ittunk, kopogtatunk az ablakon, Járkáltunk fel-s alá, és még a jegyeinket is mi adtuk oda a kalauz gyerekeknek, hogy lekezeljék. Legközelebb remélem több állomásnyit fogunk utazni mert nagyon jó volt. Hazafelé sikerült elszunyókálnom, szóval anya délutáni sziesztája ugrott. Cserébe éjjel egyszer sem keltem fel.