A csütörtökök már csak ilyenek. Nem csak manómuzsika van ilyenkor, hanem a Marcilátogatások is mindig csütire esnek. Mondjuk most nem mentünk manómuzsira, mert mind a 3 időpontot átaludtam. Ezért gondolta anya azt, hogy ebéd után kicsit fogok csak alcsizni és hamar indulunk a Marcihoz. En viszont ebéd után is nagyot alcsiztam. kettőkor feküdtem és anya 4- kor úgy ébresztett, hogy el kéne indulni mert szegény Emma már nagyon várja, hogy menjünk értük. Ezvan mikor anya tervez.. Szóval gyors pelus csere és már indultunk is. Emmáékhoz még elég hamar oda is értünk. A Forró rezidenciági már kissé hosszadalmasabb volt az út, amit én eléggé untam, meg éhes is voltam már. A kocsiban tartózkodók mind megsüketültek szerintem a sikitozásomtól.Miután megérkeztünk, ettem valamicskét és kimentünk a kertbe. Moncsi nénihozott nekem játékokat, de én a szemüvegtokját találtam a legérdekesebbnek. Pontosabban a tok cipzárját.Aztán elég hamar vége lett a kinti bulinak, mert fázni kezdtünk. Anyáink összepakolták (ami nem kis feladat) a cuccainkat és elfoglaltuk a Marciszobát. Sajna nem sokáig élvezhettük a házigazdák vendégszeretetét, mert hipp-hopp 7 óra lett és indulnunk kellett haza. Itthon amíg Emma apukáját vártuk, hogy hazavigye a lukács famíliát, addig Emma jól meghintáztatott és megpuszilgatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése