Dénesnél

A szombat délutánunkat Déneséknél töltöttük. Meglátogattuk őket még utoljára mielőtt Dénes kistesója Tomika megszületne. Anna néninek már nagyon nagy pocakja volt és látszott rajta, hogy nem esik jól neki még levegőt venni sem. Dénes még mindig jó fej és nagyon vicces is. Megmutatta a játékait és kicsit sem volt irigy. Pedig még az ágyába is befeküdtem. (csak a Marci meg ne tudja!) Dénes azt sem bánta. Sőt!! Inkább mellém feküdt és jól megcsiklandozott, meg vicceseket mondott. Mint pl, hogy Maya Mayo majonéz. Aztán még főztünk és búgó csigáztunk is. Dénesnek van a világon a legszupibb búgócsigája. Talpa van és nem dől el.

Mielőtt haza indultunk volna még megkukkantottam a Dénest fürdés közben. Na ez már annyira nem tetszett neki amit finoman a tudtomra is adott egy

-Sajnos Maya mennetek kell mondattal.

Pedig én még szívesen kukucsoltam volna vele. Azért nagyon jól éreztük magunkat és izgatottan várjuk a kistesó érkezését.