Ó azok az éjszakák!!

Amikben mostanság részünk van. Maya meggyógyult teljesen. Viszont amióta hazajöttünk a kórházból, még egyetlen éjszakát sem aludtunk végig. Maya minimum 8 szor kel. Az első ébredése kb fél 11 körül van, aztán reggelig másfél két óránként. Persze ebben teljesen kifárad és reggel 8 f9 kor úgy kell felébresztenem, mert ha később kel, nem tudom ebéd után lefektetni. Az ebéd utáni alvások is lerövidültek és sírva kelősek. Először arra gondoltam, hogy biztosan én hiányzom neki, hiszen a kórházban éjjel is vele voltam, itthon meg két éjszakát együtt aludtunk. Ma hajnalban magam mellé akartam fektetni, de éppen, hogy párnát ért volna a fejünk, szólt, hogy vigyem vissza a szobájába az ágyába. Szóval nem az én hiányom a nem alvások oka. A fogára gyanakszom még, mivel a nagyrágóinak a negyedik csücske még hiányzik. De ha az sem hát akkor nem tudom. Ha a kórházi nem alvásokat is beleszámolom, akkor az azt jeleni, hogy immáron 10 napja nem alszom. Meglehet ám ezt is szokni, de szivesen aludnék már. Történnek azért jó dolgok is. Mayának farkas étvágya van. Szinte mindent megeszik, a húson és a gombán kívül. Még a krumplifőzeléket is. Lassan az idomai is visszanyerik régi formáikat. Egyre szebben beszél. És beszél és beszél. Reggeltől estig. Imádom!!! A karanténnak is vége, igy ma vendégül láthattuk Moncsit és Makát. A lurkók szokás szerint most is jót játszottak, persze csak egymás mellett, a Tesz-vesz várost viszont a legnagyobb összhangban nézték. Közben káposztás tésztát ettek, bár szerintem észre sem vették, hogy ettek úgy belemerültek a mesébe. Jó kis délután volt. Maya úgy elfáradt, hogy még 9-kor is ébren volt, nem tudott elaludni. Sőt az egyik szobába visszahívás alkalmával közölte, hogy -Anyuci ágyában alszom:-) Alig bírtam rávenni a saját ágyában alvásra.

Bevállt

Az ötlet, amit Moncsitól kaptam. Csináljak fogpiszkálós katonákat, hátha Maya jobban reggelizik. És láss csodád!! Kb 3 perc alatt tüntette el a reggeliét, nem kellett könyörögnöm és mindenféle dolgot kitalálnom, hogy egyen. Szerintem a fél órához viszonyítva ez nem is olyan rossz.:-) Köszi Moncsesz!!!!

Meggyógyultam

Méghozzá elég hamar, mert szombaton már kutya bajom sem volt. Viszont enni nem akarok. Anya szerint fotoszintetizálok. Csak tudnám mit jelent! Igy a fotoszintetizálásnak és a vírusnak köszönhetően ledobtam magamról 1 kg-ot. Jelenleg 11.5 kg nyomok az itthoni mérlegen. Szerdán megyünk a védő nénihez és ott a magasságom is meg lesz mérve. Anya igyekszik mindenkit visszaolvasni, csak nehéz neki mert ismét NAGGYON-NAGGYON ANYUCIS korszakomat élem.

Pusszantunk mindenkit!!!

Élni tudni kell kéremszépen

Nagyon jó dolgunk van mióta visszajött a jó idő. Vagy mi megyünk valahová, vagy hozzánk jön valaki. Most mi mentünk. Maka nagyszüleihez pancsolós paryra. Persze ahogy elindultunk itthonról, Artúr autó fölé osont egy felhő és elkezdett esni az eső. Egész úton csak esett és esett. Sehol egy darab felhő nem volt az égen, csak ez az egy és ez kitartóan követett minket. Majd mikor megérkeztünk, őfelhősége is letáborozott kicsit a kertben. De nem akadályozott meg minket a hatalmas pancsiban, meg szerencsére gyorsan tovább is állt. Szóval mire megbarátkoztam a vízzel már sütött is a napocska.

A pancsiért cserébe, gyorsan lenyírtam a füvet, hogy máskor is jöhessek.

Gyors pelucsere. Anya rendszeresen eljátssza, hogy fordítva adja rám és kezdhetjük elölről:-)

Aki nem dolgozik, ne is egyék! Ez ránk nem vonatkozik mert megállás nélkül dolgoztunk igy megérdemeltük a finom répatortát amit Maka papája sütött.

hamar elröppent a bulira szánt idő és indulni kellet haza vacsizni és pancsizni. indulás előtt azért még felhívattam anyával a Nanát (Anyanagyit) élménybeszámót tartani. Nagyon jól éreztük magunkat. Remélhetőleg hétvégén is legalább ennyire jó lesz nekünk, ugyanis elutazunk ide, egy egész hétvégére. Visszük magunkkal Makáékat is. juppié!! Már nagyon várjuk!!

Gyerekszigeten jártunk

Vasárnap végre jó idő volt és ki tudtunk menni a gyerekszigetre. Már előző héten is szerettünk volna kijutni, de az időjárás nem volt megfelelő egy szabadtéri programhoz. A szigeten találkoztunk Flóráékkal és a délelőttött velük töltöttük. Szerencsére Flóra most nem aludt. Tomboltunk szivacsokkal teli medencében, jártunk labirintusban és kötelek között majd egy játszóház szerű sátorban. Végül pedig együtt ebédeltünk. Ebéd közben tettem egy olyan dolgot, amire senki nem számított. Flóra tányérjáról elvettem egy szelet husít és visza sem adtam neki. Apa örült, Anya meg rosszul volt, husit eszem. Na jó. Nem vittem túlzásba a dolgot, mert 3 falat után elegem lett belőle. Krumpliból viszont Flórának köszönhetően degeszre ettem magam. Azt hitte én vagyok a játékbabaája és folyton csak etetett. Ebéd végeztével elköszöntünk Flóráéktól mert ők mentek haza én pedig a babakocsiba tetikélni. Nagy alvás nem volt, kb 25 percet sikerült aludnom. De így legalább pont felébredtem a Katáng koncertre. A koncert felénél kb Bálint barátom is megérkezett a szülivel. Szerintem neki is tetszett a koncert. A koncert után már nem vágytunk a nagy emberforgatagra és elmentünk a játszótérre. Na it sem voltak kevesebben, de záróprogramnak tökéletes volt. Ekkor már annyira fáradt voltam, hogy direkt kavicsokat dugdostam a szandimba, majd mentem hol Aphához, hol Anyához, hogy ÓÓÓ kavics.
Anyáék meg nem győzték a szandimat levenni, kavicsot kiszórni, szandit visszaadni és kezdeni előlről 2 perc múlva. Kb a 6.-7. kör után indultunk haza. Ha az időjárás engedi hétvégén is kilátogatunk a szigetre meeeeert annyira jóóó!

Egy tányérból esznek

Méghozzá túrós tésztát. A cseresznyére. Ajjaj mi lesz ebből??? Tegnap este hazafelé menet Moncsiék még beugrottak hozzánk egy kis elmélkedésre. A két gyerkőc ismét nagyon élvezte egymás társaságát és jók kis közös vacsit csaptak. Marcipán még koktélt is készített amit fotóstól receptestől hamarosan kirakok a főzős blogra.

Maszatos nap

Az van kéremszépen, hogy megint takonypóc lettem. Egy hónap alatt ez a második. Éppen, hogy kilábaltam belőle és kijött két fogam, most kezdődik minden előről. A 18 hós oltásra is a héten akartunk elmenni, de úgy tunik ez meghiúsult. Eléggé nyűgösen hisztisen telnek most a napjaink és még játszira sem mehetünk, mert anya soha nem visz ha takonypóc vagyok. Nem szeretné, hogy mások elkapják tőlem. (Jó lenne ha más is így tenne, szokta mondani anya, mert elég gyakran vannak nem kicsit taknyos gyerekek a játszin.) Szóval kénytelenek vagyunk egymást szórakoztatni itthon. A maszatolás reggel kezdődött amikor lajzoltam. Mindnen minden csupa tollfirka lett véletlenül. Aztán délután végre megéheztem (addig szinte 0 kaja) és tétát követeltem anyától. Kaptam is, de nekem csak a tejfölös kellett és kizárólag kézel. Aztán kimentünk a kertbe ahol "véletlenül" keletkezett egy pocsolya amit én jól ki is használtam egy kis dagonyára. Anya egy darabig hagyta, hogy sárfürdőt vegyek, de a teljes végkifejletet már nem várta meg. Gyorsan bedugot a fürdőkádba és jól kiáztatott. Így történt, hogy az esti pancsi tegnap nálunk délután 5 kor volt.

Anya főz

Nem kevés gondolkodás után anya elindítött egy főzős blogot. Várunk mindenkit szeretettel, hátha tudunk ötletekkel szolgálni. www.miteszunkma.blogspot.com

Lassan rájövök, hogy enni jóóóó!!

Nem kis fejtörés okoz anyának nap mint nap, hogy mit főzzön nekem. Nem tartozom a kimondottan jó evő gyerekek közé és az sem mindegy, hogy mi kerül a tányéromra. Nálam a tészta van az első helyen, de az sem mindegy, hogy hogyan. Ha nincs alatta kelő mennyiségű lé, akkor nem eszem meg. Szóval elég gyakaran van itthon leves, sok-sok-sok tésztával és tejföllel.
Bejönnek még a különböző szószok is, persze kizárólag hús nélkül és a cukkinis gombapöri.
Haladás azonban, hogy múlthéten megettem a krumplifőzeléket és ízlett is. Tegnap anya palacsintát csinált, hátha ezt is megeszem.( Eddig nem ettem meg) És megettem. Ráadásul kettőt is. Pedig lé az nem volt alatta:-) Így anyának felcsillant némi reménysugár a szemében, hogy egyszer még Ő is hódolhat a főzésnek. úgy ahogyan ő szereti.
Az elmúlt pár nap új kajái, amiket meg is ettem:
-krumplifőzi
-palacsinta
-banán
-Majonézes kukorica (3 kanálnyi)
-Mozzarella sajt (1 karikányi)

Jobb kétszer mint egyszersem

Méghozzá Makát (Marci) Meglátogatni. Még vasárnap megbeszélték anyáék, hogy az egész szerdai napot együtt töltjük. Úgy volt, hogy Emma, Olivér és Zitus néni is jönnek, de nekik közbe szólt a házassági évforulójuk a Sanya bával és ezért nem jöttek.
Anya reggel megfőzte az ebédünket, dobozba rakta és már meg is céloztuk Makáékat. Ami azt illeti, ha Maka látogatásról van szó, akkor nem kímélem anyát az autóban. Egész úton be nem áll a szám és általában ugyan azt hajtogatom.
Maya: Maka, Maka, menni, menni!
Anya: Igen szivem, megyünk a Makához.
Maya: Maka, Moncs, Ata, Puszi, Alma. Menni. (Utóbi kettő a Maka kutyusa.)
Anya: Igen Cicicókám okos vagy! Megyünk ,Megyünk
Maya: Ata Dogo (Ata tolgozik)
Maya: Maka, Maka, menni menni
Anya: Jól van szivecském megyünk megyünk.
Kb 15-20 percre laknak tőlünk a Marciék. Szóval Anya párszor hallja tőlem ezt a pár mondatot amíg odaérünk. A délelőtt gyorsan elröppent, de minden pillanatát kihasználtuk. Rajzoltunk, hol papírra, hol magunkra, vonatoztunk, szaladgáltunk, idegesítettük Puszi kutyát, vagy csak egymás mellett játszottunk. Aztán együtt megebédeltünk. Ebéd után mi hazajöttünk, hogy mindenki a saját ágyikójában alhasson. Olyan jól sikerült a délelőtt, hogy anyának két és fél óra után úgy kelett felébresztenie, mert ha addig alszom ameddig szerettem volna, akkor Happy kutya nem ér oda időben a fodrászhoz. Szóval ismét beültünk Artúr autóba, Happyt beadtuk a fodrász nénihez és ismét a Makánál kötöttünk ki. Pont akkor ébredt fel amikor odaértünk. Őt is ébreszteni kellett:-) Míg Happy szépült, addig mi ágyon ugráltunk, labdáztunk, hatalmasakat nevettünk és palacsintát ettünk. Hamar elröppent az idő és nekünk menni kellett a Happyért. Happy gyönyörű lett, engem pedig este sem kellett sokáig altatni.
Szuper kis nap volt ez azt kell, hogy mondjam.

Itt éppen nem papírra

Ugra bugra

Moncsi néni papucsában. Tetszett ahogy kopogott.

Körte

Végre egy gyümölcs ami nekem is izlik és két falat után nem közlöm anyával, hogy NEM.

A máfelesség

Betőltésére még vasárnap került sor, de a jó idő miatt felettébb elfoglatak vagyunk, igy nem tudtunk jelenkezni.

Lásuk mi is történi velem mostanában.

Testi és szellemi fejlődésem robbanásszerűen megugrott. Szókincsem is rohamosan bővül, így egyre érthetőbb vagyok anyáék számára.

Szégyenlős lettem és már hisztizni is tudok rendesen. Az eddiginél még jobban anyás vagyok (csak Anya jó, senki más!!!!) és megtanultam futni. Rendeltetés szerűen használom a játszin a csuszdát és a homokozó játékokat. Még ugyan nem tökéletesen, de megtanultam motorozni. Továbbra sem vagyok hajlandó egyedül enni és pohárból inni. Még mindíg tíz fogam van és nem is nagyon mutatkozik újabb fogacska. Az éjszakákat 80%- ban átalszom. Este 8 kor fekszem és reggel fél 8- kor ébredek. Álltalában jó a kedvem sokat nevetek és bohóckodok. Felismerem a szívemhez közel álló embereket és a nevükön szólítom őket. Szívesen játszom más gyerekekkel együtt és nem vagyok írígy. Szeretek irányítani és nem tűrök ellentmondást!!

Szivesen gyalogolok, főleg ha tolhatom a babakocsimat (mármint a játék babakocsit). Legszivesebben egész álló nap lakáson kívül tartózkodnék. Aminek anya nagyon örül. Szóval élem a másfél évesek mindenapjait és remekül érzem magam.

Barba kalács

Anya a vasárnapi jól sikerült pizzán felbuzdulva, kitalálta, hogy süt egy kalácsot. Azért lett barba kalács, mert pont úgy néz ki anya szerint mint a régi rajzfilmekből jól ismert barba család akármelyike. Én ugyan nem emlékezhetek e kedves szereplőkre de találtam róluk képet. Tényleg hasonlit anya kalácsa rájuk. Az ízét tekintve, apa szerint tökéletes, anya szerint van még mit tökéletesíteni rajta. Én meg nem ettem belőle, mert nem volt kedvem.

Adventi kalendárium

Anya, Marcipánon és Helénán felbuzdulva, úgy döntött nekem is kell adventi kalendárium. Délután elmentünk beszerezni a hozzávalokat, aztám amikor én már csucsókáltam, anya, apa segédkezésével megcsinálta a remekművet. A csomagokban csokik vannak. Még mielőtt bárki megbotránkozna, hogy csokit eszem, elmondom, hogy anya kapja a 90%-át enyém meg az élmény, hogy kibonthatom. Így is nagyon örülök neki!!!!!!

Kajcsi önállóan

Mostanában hajlandó vagyok megenni amit anya főz. Eddig a leves a kedvencem sok-sok tésztával. Ebből gondolták anyáék, hogy bejön nekem a tészta. Namármost. Mivel bejön nekem a tétta, ezért kaptam is belőle egy tányérkával. Nem is akármifélét, hanem paradicsomosat, sajtocskával. Nagyon-nagyon ízlett és nem hagytam, hogy apáék segítsenek megenni. Egyedül lakmároztam meg az egészet.

Cukiba járok

Egy új dolog, amit eddig még soha nem kóstoltam. Ezentúl én is aktív résztvevője leszek a cukiba járásnak. Eddig nem értettem, hogy anyáék miért szeretnek cukiba járni. Most már tudom Bár én abból a hideg szines labdákból, amit állítólag fagyinak hívnak, még nem ehetek. Sebaj!! Az idő nekem dolgozik. Marad a tölcsér, amit tök viccesen ropog a fogam alatt. Apropó!! Fogról jut eszembe!!!! Augusztus 17.-e óta már 4 fogacskával büszkélkedhetek!!!!!

Keksz

Most, hogy már 3 fogam van, itt az ideje, hogy megtanuljak rágni. Legalábbis anyáék szerint. Ők azt mondják, hogy már hamarabb itt lett volna az ideje, de én nem voltam hajlandó. Sőt! Ha nem eléggé pépesítve kapom meg a kajcsimat, akkor meg sem szem. Vagy összehányom magam. Anya szerint ez nem állapot és bekeményített. Szóval az ebédem tele volt kb 3-4 mn- es krumplidarabokkal. Nem is ettem belőle sokat.