Otthon édes otthon

Maradtam volna még. Még így is, hogy ha nem is sokkal de egy nappal meghosszabbítottuk a Hévízi nyaralásunkat. Annak viszont örülök, hogy nem terveztük hosszabb időre, mert Mayaapuka munkahelyén válságállapot alakult ki és mindenképpen haza kellett volna jönnünk. Na de ne ugorjunk ennyire előre. Múlthéten pénteken Maya alvási idejében indultunk hármasban töltött életünk első 3 napnál tovább tartó közös nyaralására. A célállomás Hévíz volt de egy napot a Balaton mellett lévő Bálványoson töltöttünk Bálint szüleivel és rokonaival. Évek óta kapunk meghívást tőlük és mi örömmel eleget teszünk a meghívásnak. Késő délután érkeztünk meg ezért a földvári strandra mentünk mert a többiek még ott pancsoltak, Bálinttal az élen. Cicóról kiderült, hogy mégsem hableány, mert nem részesítette előnyben a Balatont. Bőven vacsora idő volt mire Bálványosra értünk. Maya a legjobban Heszter kutyával (bullmasztif kislány) melegedett össze. Heszter csak kinézetre félelmetes, amúgy szelídebb mint egy bárány. Ha én kutya lennék nem tűrtem volna ilyen nyugalommal és minden szó nélkül amit a lányunk művelt vele. Ráfeküdt, bele térdelt az oldalába, kavicsokat, botokat és fűszálakat nyomkodott a szájába, mondván, hogy a kutyus éhes. Tündériek voltak. Másnap szintén alvás időben indultunk Hévízre. A szállásunk tényleg fantasztikus volt. Otthonnak is elfogadnám. Mire kipakoltunk és berendezkedtünk megérkezett M.apuka kollégája a családjával együtt. Róluk már írtam pár bejegyzéssel ezelőtt. Két gyerkőcük van, Zsófi 15 hónapos és Dani aki 2.5 éves. A gyerekek a közös hangot gyorsan megtalálták és egész végig nagy volt köztük a szerelem. Persze voltak játékon összeveszések, meg hisztik de ennek így kell lennie. Az lenne a gáz ha ezek kimaradtak volna. Az alvásokkal is minden rendben volt mert sikerült összehangolni a 3 gyerek alvását, igy nekünk szülőknek is jutott idő kikapcsolódásra. Ilyenkor filmeket néztünk meg beszélgettünk.Vasárnap délelőtt a a keszthelyi Festetics-kastélyba látogattunk el. Pontosabban csak a kertjébe, a kastély érdekében. A Festetics-kastély ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület múzeum. Parkja védett. Utoljára általános iskolás koromban jártam itt, de már akkor is elvarázsolt a szépsége és a nagysága. Aztán egy közeli csárdában finomat ebédeltünk, majd visszamentünk a superszállásra gyerköcaltatás céljából. Maya egyébként rengeteget fejlődött evésileg ezalatt az egy hét alatt. Már nem csak tésztát eszik, hanem minden mást is, kivéve a húst. Sőt! Volt, hogy sírva és hisztizve adta tudomásunkra, hogy Ő éhes. Régen soha nem jutott volna magától eszébe, hogy enni kéne. Szerencsére itthon is szól már. A délutánunk hatalmas sétával és játszóterezéssel telt. Esténként általában együtt fürödtek a gyerekeink. Hol kettesben hol hármasban. Az egy hét alatt nekem csak egyszer kellett fürdetnem, mert mindíg M.apuka fürdetett. Nagyon jót tett az apa- lánya kapcsolatnak a nyaralás. Elértük, hogy már nem visít sírva ha apával el kell menni valahova. Hozzáteszem a visítás is mindíg csak addig tartott amíg a kapunk kiléptek. Teljesen más a viszony itthon is a nyaralás óta. Remélem így is marad és a hétköznapok nem építik vissza közéjük a lerombolt falakat. Következő kiruccanásunk a Balatonszentgyörgyön található Csillagvár volt.
A Csillag vár volt a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet. Található itt még egy hatalmas állat simogató is. Hihetetlenül kedvesek és szelidek az állatok. Maya kedvence egy kecske és egy póniló volt. Utóbbinak a hátára is fel kellett ültetni és roppantul élvezte amikor a ló elindult vele. Kár, hogy nem hozhattuk haza. Voltunk vonatozni is. Hévízen két vonat közlekedik. Az egyik csak a városban, a másik pedig elvisz a városon kívüli borospincékig. Mi a borospincés változatot választottuk. Az út 40 per volt de az összes gyerköc élvezte és nem unatkoztak. Pedig tartottunk tőle, hogy hogyan fogják bírni. A borospincéknél sajna nem sok időt töltöttünk mert valószínű ekkorra halmozódott a gyerekekben a fáradtság és jobbra-balra dőltek, nem akartak sétálni és vot sok-sok hiszti. Szóval visszamentünk a vonathoz, ami persze legközelebb csak fél óra múlva jött. Az volt a szerencsénk, hogy a vonatmegálló mellett volt egy játszótér, így egy kicsit el tudtuk terelni a gondolatukat a fáradságról. Este nem kellett őket altatni:-) Hazaindulásunk délelőttjén egy fantasztikus helyre látogattunk el. Ide már csak hárman mentünk, mert a barátaink még maradtak Hévízen. Reggel időben felkeltünk, összepakoltunk betuszkoltuk magunkat az autóba és pik-pakk megérkeztünk Zalaszántóra a Buddhista Béke sztúpához. A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye. A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne Buddha földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik.A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.
A sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tenzin Gjaco avatta fel.
A sztúpánál Maya irányításával füstölőket és gyertyákat gyújtottunk a békéért. Egy hangulatos helyen elfogyasztott ebéddel búcsúztunk a balatontól. Maya házáig ki sem nyitotta a szemét, itthon pedig örömmel vette birtokba a házat és a játékait.

Szuper volt

Mint már az előző bejegyzésben említettem, pár napra haza utaztunk anyukámhoz gyönygyösre, hogy Mayaapuka kellőképpen kidolgozhassa magát. Csak ebéd után indultunk, hogy maya a kocsiban tudjon aludni, igy a délelőttöt még hármasban tölthettük. Állatkertbe szerettünk volna menni, de a terv meghiúsult, mert szerintem Budapest egész lakossága az állatkertet választotta délelőtti programjának és kígyózó sor várakozott a pénztárnál. Kimentünk a ligetbe sétálni és megkukkantottunk a kínai agyagkatona kiállítást. Nem volt túl izgalmas program ,de Cicónak nagyon tetszett. Egy gyors ebéd után érzékeny búcsút vettünk Mayaapukától és elkezdődött a mi kis mininyaralásunk.

Mayával nem volt gond az út alatt mert szinte rögtön elaludt és fel sem ébredt míg meg nem érkeztünk. Akkor is úgy kellett felébreszteni. Nagymamámhoz mentünk, mert anyukám már ott várt minket. Maya rögtön birtokba vette a kis szobát és játszott. Mikor megunta, a nappaliban pakolgatta a fényképeket. Imádja ezt csinálni. Végigsorolja kiket lát a fényképen, majd visszateszi a helyére őket. Késő délután útra keltünk és mentünk a nagynénémékhez. Itt volt a szálláshelyünk. Mi vigyáztunk a házra, mert ők elutaztak. Maya itt is rögtön feltalálta magát. Kutyázott, pipiket etetett és persze Nodit nézett lefekvés előtt. Nem volt gond az altatásnál és az éjszaka is viszonylag eseménymentes volt. Csak az ágyát hiányolta álmában.

Reggel a szokottnál jóval korábban és jó kedvűen ébredt. Gyorsan összeszedtük magunkat, anyukámat és Artúr autót leraktuk nagymamámnál és babakocsival elsétáltunk apukámékhoz. Itt sem volt rá panasz. Komolyan olyan rendes gyerkőc. Bement az öcsém szobájába és szépen játszott a játékokkal. Még sétálni is alig akart elindulni, pedig nagyon szép helyre mentünk. Az Orczi kastély kertjébe, az Orczi kertbe mentünk sétálni. 2007-ben újították fel és nagyon hangulatosra sikerült szerintem. Hazafelé a babakocsban sem volt gond az alvás, attól függetlenül, hogy eláztunk, mert elkezdett szakadni az eső. Még jó hogy volt nálam egy pléd és le tudtam takarni a babakocsit. Mamikámnál megebédeltünk, Mayával kicsit még elszórakoztatták egymást, majd ismét odébb álltunk.

A Mátrában lévő Sástó hoz mentünk. Kacsákat néztünk,erdőben sétáltunk, elfáradtunk haza mentünk. Otthon megint kutyáztunk, madarakat etettünk, fürödtünk aludtunk.

Reggel összepakoltuk a romokban heverő házikót, becsomagoltunk a bőröndbe, elköszöntünk a kutyusoktól és megnéztük a gyöngyösi állatkertet. Nemrégen nyitották, hangulatos, család és gyerekbarát, hatalmas játszótérrel. Ha valaki Gyöngyösön jár ne hagyja ki mert egy kis ékszerdoboz. Mayát alig lehetett odacsábítani az állatokhoz, annyira el volt foglalva a játszóterezéssel. A legjobban a nyuszik tetszettek neki, mert be lehetett menni a szoba méretű ketrecbe és lehetett őket nyúzni, simogatni, etetni. A 3 nap alatt az egyetlen hisztink is itt volt amikor belerúgott az egyik nyusziba és ezt én nem néztem jó szemmel. Ha nem lett volna fáradt, akkor hiszti nélkül zárjuk ezt a csodás 3 napot. Komolyan mondom büszke vagyok a lányunkra, hogy ennyire jól alkalmazkodó, mindenhol feltalálja és jól is érzi magát. Nem zavarta, hogy borult a napirendünk, hogy nem a saját ágyában aludt, hogy nem voltak vele a játékai (1-2 kivételével). Az evéssel voltak csak gondjaink, de azért nem halt éhen.

Szóval állatkert után Megint Mamikámhoz mentünk. Ebédeltünk majd elindultunk haza. Mayaapuka csak vasárnap jött haza, így kettesben töltöttük a szombat hátralevő részét. Korán feküdtünk, mert mind a ketten nagyon el voltunk fáradva.

A vasárnapunk sem a pihenés jegyében telt. Ebéd után ismét autóba ültünk, most már hárman, mert Mayaapuka is hazaérkezett és Pilisvörösvár felé vettük az irányt. Kornél rokonaihoz mentünk látogatóba mint minden évben. Itt azét már kiütköztek Mayán a fáradtság jelei, de azért bírta. Estére olyan fáradtak voltunk, hogy Maya 8- kor, mi pedig már 9 kor aludtunk is.

Hát így telt a mi hétvégénk.

Kellemeset a hasznossal

Sor került Mayás életünk első nyaralására. Kornélnak tárgyalása volt Gunarason és mi is elkisértük, hogy együtt töltsünk egy hétvégét. A Forró családot is sikerült rábeszélnünk, hogy velünk jöjjenek. Pénteken reggel indultunk. Szerintem a fél házat bepakoltam de még így is hiány érzetem volt.Ugyan ezt tették Moncsiék is, szóval alig fértünk be az autóba. A babakocsi be sem fért, azt Moncsi férje hozta utánunk mert neki még dolgoznia kellett ezért csak este csatlakozott hozzánk. Az odafelé vezető út nem volt éppen csendes. Maya hulla fáradt volt mert elég korán kelt, viszont aludni nem akart, nehogy kimaradjon valamiből és óriás hisztit rendezett az autóban. Még meg is kellett állni. Aztán megérkezésünk előtt kb 20 perccel elaludt.Fel sem ébredt jó sokáig. Mi addig elfoglaltuk a szállásunkat, ami egy picike házikó volt erdő szélén az üdülő övezetben. Aztán megcéloztuk a strandot és vacsoráig haza sem mentünk. A lurkók nagyon élvezték és Mayáról már első nap kiderült, hogy nem egy hableány tipus. Sokkal jobban érdekelte a pancsinál a trambulin és a játszórészben elhelyezett házikó. Ki sem lehetett onnan robbantani. Ha mégis sikerült, 5 perc múlva már megint rohant a házikóba:-) Este aztán a két hulla fáradt gyerkőc együtt vacsizott és aludni is egyszerre mentek. Persze külön szobába, mindenki a saját ágyikójába. Reggel borult égre ébredtünk de hamar elmentek a felhők és mehettünk megint a pancsizdába. A hatalmas pancsolás után ebédeltünk. Hekket ettünk mint előző nap és Mayát még egy kis alvásra is sikerült rávennem ebéd után. Alvás után ismét sláger volt a trambulin, a kisház és még rajzoltunk és gyöngyöt is fűztünk. Pikk-pakk elrepült a délután és megint mehettünk vacsizni. Estére annyira el voltak fáradva csemetéink, hogy elég nehezen aludtak el . Viszont reggelig szinte meg sem moccantak. Mi pedig nyugodtan vacsorázhattunk,(hozzáteszem kedves férjeinknek köszönhetően éjfélre lett kész a vacsora) :-) iszogathattunk és beszélgethettünk. Reggel aztán ismét kimentünk a strandra, délben gyorsan megebédeltünk, aztán betuszkoltuk magunkat az autóba és meg sem álltunk hazáig. Összességében szuper volt ez a 3 nap, a gyerkőcök egy két hiszti kivételével jól viselték az otthoni környezetből való kiszakadást és mi is nagyon élveztük. Augusztusban kicsit hosszabb időre újra nekivágunk egy közös nyaralásnak.