Lilypie Third Birthday tickers

2009. nov. 20.

Olvasni kötelező

De csakis egy takaró alatt, kizárólag külön párnán és mindenki a saját könyvét:-)

2009. nov. 17.

Hagyjuk, hogy megérjen a dolgokra

Mert hiába szeretném én, hogy produkáljon a bilibe, ha Ő még nem értett rá. Így voltunk a duduval (cumi), a ringatással, a cumisüveggel az egyedül evéssel és még sorolhatnám hány dologgal. Nem kezdet el leszoktatni a cumiról mert esélyem sem lett volna ellenállni a kérésének ha kérte. Aztán azt vettem észre, hogy egyre kevesebbet kéri, majd reggelente, amikor még nem tudott beszélni, rámutatott a polcra és leraktuk. Nem is kellett a következő alvásig. A mai napig így van ez, aztán eljön az idő amikor már alváshoz sem kell. Nem siettetem. Az alvás előtti ringatásról megkiséreltem leszoktatni, igaz csak egyszer, mert mind a ketten kiborultunk. Ő az ágyában sírt én a nappaliban. Persze ringatás lett a vége. Erről is csak azért akartam leszoktatni, mert egy 11 kilós gyereket nem olyan könnyű fél órán át állva ringatni. Aztán azt vettem észre, hogy nem alszik el, ha ringatom. Tettem egy próbát, leraktam. És láss csodát nem hívott vissza, hanem elaludt. Ma már mindössze a tea ivás erejéig és még utána egy ici-pici összebújásra van a kezembe. Teljesen ébren rakom az ágyba és magától alszik el. Megérett rá. A cumisüveget mai napig egész nap használjuk. Nem iszik pohárból. Na és. Lesz még ideje bőven pohárból inni. Enni is csak mostanság kezdett egyedül enni, de sokszor kellek még az etetőszék mellé, hogy segítsek. Nem bánom. Szeretem etetni és imádom nézni ahogy eszik:-) A saját kis lassú tempójában, ahogy minden egyes falatot megfontoltan megrág és lenyel.
A szobatisztasággal sem leszünk másképp. Kivárjuk amíg megérik rá. Pedig próbáltuk rávenni, hogy ne a peluba produkáljon. Biliből van kettő itthon, plusz egy wc-szűkítő. Soha nem produkált még egyikbe sem. Ha ráültetem kb 3 mp után feláll, és közli, hogy ELFOGYOTT!
De ma történt valami. Reggel szóltam Neki, hogy jöjjön és vegye be a vitaminját. A válsz a következő volt: Anyuci kakálok!
Oké, gondoltam nem zavarok, mert általában kiküld a szobájából ha a nagy dolgát végzi. De mégis bekukkantottam a szobájába. A szám is tátva maradt a csodálkozástól. Ruhástól ült a bilin és mondta, hogy k...ál. Le ellenőriztem egy szippantással és tényleg nem kamuzott. Agyon dicsértem és teljesen el voltam varázsolva az örömtől!
Kiváncsian várom a következő lépését.

2009. nov. 5.

Szegényen is gazdagon

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves
kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is
vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,
hogy milyen szerencsés családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa
megkérdezte fiát.

- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk
van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák
árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi
udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog
családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig
látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.

2009. nov. 1.

A töklámpás haza talált


Amikor készítettem, akkor még úgy gondoltam, hogy itthon fog díszelegni teljes pompájában, majd amikor már teljesen összeaszalódik, kiviszem a komposztálóba. Aztán jött az ötlet M.apukától, hogy hétvégén kiránduljunk, mert gyönyörű napsütéses idő lesz. A célállomás Dobogókő volt. Szóval lámpástól együtt bepakoltuk magunkat az autóba és elvittük Balázsnak a lámpást. Itt sokkal jobb helye van mint otthon. Remélem valahonnan fentről nézett minket és örült neki. Gyertyát nem gyújtottunk, mert hát mégis csak erdőben voltunk és nem akartuk az égő gyertyát ott hagyni, de itthon Neki is és a többi Szeretteimnek is gyújtottam egy-egy gyertyát.