Ó azok az éjszakák!!

Amikben mostanság részünk van. Maya meggyógyult teljesen. Viszont amióta hazajöttünk a kórházból, még egyetlen éjszakát sem aludtunk végig. Maya minimum 8 szor kel. Az első ébredése kb fél 11 körül van, aztán reggelig másfél két óránként. Persze ebben teljesen kifárad és reggel 8 f9 kor úgy kell felébresztenem, mert ha később kel, nem tudom ebéd után lefektetni. Az ebéd utáni alvások is lerövidültek és sírva kelősek. Először arra gondoltam, hogy biztosan én hiányzom neki, hiszen a kórházban éjjel is vele voltam, itthon meg két éjszakát együtt aludtunk. Ma hajnalban magam mellé akartam fektetni, de éppen, hogy párnát ért volna a fejünk, szólt, hogy vigyem vissza a szobájába az ágyába. Szóval nem az én hiányom a nem alvások oka. A fogára gyanakszom még, mivel a nagyrágóinak a negyedik csücske még hiányzik. De ha az sem hát akkor nem tudom. Ha a kórházi nem alvásokat is beleszámolom, akkor az azt jeleni, hogy immáron 10 napja nem alszom. Meglehet ám ezt is szokni, de szivesen aludnék már. Történnek azért jó dolgok is. Mayának farkas étvágya van. Szinte mindent megeszik, a húson és a gombán kívül. Még a krumplifőzeléket is. Lassan az idomai is visszanyerik régi formáikat. Egyre szebben beszél. És beszél és beszél. Reggeltől estig. Imádom!!! A karanténnak is vége, igy ma vendégül láthattuk Moncsit és Makát. A lurkók szokás szerint most is jót játszottak, persze csak egymás mellett, a Tesz-vesz várost viszont a legnagyobb összhangban nézték. Közben káposztás tésztát ettek, bár szerintem észre sem vették, hogy ettek úgy belemerültek a mesébe. Jó kis délután volt. Maya úgy elfáradt, hogy még 9-kor is ébren volt, nem tudott elaludni. Sőt az egyik szobába visszahívás alkalmával közölte, hogy -Anyuci ágyában alszom:-) Alig bírtam rávenni a saját ágyában alvásra.

Első fagyi

Hajnali 4 óra van. Elég húzós az éjszakánk. Cicó fél óránként ébred és sír. Szinte órát lehetne hozzá igazítani. Ez megy kb éjfél óta. Nem csodálkozom rajta, ugyanis 4 szemfoga jön egyszerre. Nincs értelme vissza aludnom, meg nem is tudok, szóval gondoltam behozom a hétvége lemaradását. Abba bele sem szeretnék gondolni, hogy holnap, hogy fogom magam érezni. Ráadásul egy nem túl jól sikerült szív uh miatt még a kávéról is le vagyok tiltva. Na de nem erről akartam írni, hanem arról ,hogy:
Vasárnap megint a Rukkel tónál kötöttünk ki és Maya itt kapta meg élete első fagyiját. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem evett még soha fagyit, de eddig csak picikét kapott a miénkből a tölcsérébe. Most viszont kapott egy egészet. Nem tudta megenni teljesen, sőt talán a felét sem, szóval sajnos be kellett segítenem neki és még a Flórának is jutott :-) Imádtam ahogy ette. Elbűvölő látvány volt, hogy mennyire élvezi, kóstolgatja, ismerkedik vele. Megint sikerült magunkat nagyon jól érezni a tónál. Maya jóvoltából még iszap pakolást is kaptam. Egy szavam sem lehet:-)

Az Én házam

Rajongok a kis házikókért, ezért anyáéktól kaptam egyet. Azóta teljesen oda meg vissza vagyok a gyönyörtől. A házavatóra elhívtam a Flórát, hogy együtt élvezhessük a házikó kínálta lehetőségeket. Mindenféle variációt kipróbáltunk. Voltunk benn egyszerre vagy külön-külön, volt bent csak Anita, aztán Anita és Anya, volt, hogy Apa is benn volt, bár akkor más már nem fért be. És még sorolhatnám a variációkat, de akkora buli volt, hogy nem is emlékszem minden részletére. Kaja is volt ám! Apa melegszendvicseket gyártott, anya meg piskótából mackókat sütött. A buli folyamán egy hamis titokra is fény derült. Flóra az én Apukámat egész délután Apucinak hívta. Engem mondjuk ez kicsit sem zavart, de anyáék mindíg jót nevettek rajta. A buli végén megint együtt fürödtünk és most is nagyon élveztük. Flóra megmutatta, hogy hogyan tud egyedül mosakodni, meg azt is, hogy hogyan kell iszonyatosan sok fizet a fejemre önteni, majd megpacskolni a kobakomat:-) Fürcsi után volt még gyors vacsi és sajna a Flóra hazament. Pedig mi mondtuk, hogy aludjanak nálunk!! Na majd legközelebb. Engem sem kellett sokáig altatni és reggel f9-ig meg sem moccantam:-)

Gyerekszigeten jártunk

Vasárnap végre jó idő volt és ki tudtunk menni a gyerekszigetre. Már előző héten is szerettünk volna kijutni, de az időjárás nem volt megfelelő egy szabadtéri programhoz. A szigeten találkoztunk Flóráékkal és a délelőttött velük töltöttük. Szerencsére Flóra most nem aludt. Tomboltunk szivacsokkal teli medencében, jártunk labirintusban és kötelek között majd egy játszóház szerű sátorban. Végül pedig együtt ebédeltünk. Ebéd közben tettem egy olyan dolgot, amire senki nem számított. Flóra tányérjáról elvettem egy szelet husít és visza sem adtam neki. Apa örült, Anya meg rosszul volt, husit eszem. Na jó. Nem vittem túlzásba a dolgot, mert 3 falat után elegem lett belőle. Krumpliból viszont Flórának köszönhetően degeszre ettem magam. Azt hitte én vagyok a játékbabaája és folyton csak etetett. Ebéd végeztével elköszöntünk Flóráéktól mert ők mentek haza én pedig a babakocsiba tetikélni. Nagy alvás nem volt, kb 25 percet sikerült aludnom. De így legalább pont felébredtem a Katáng koncertre. A koncert felénél kb Bálint barátom is megérkezett a szülivel. Szerintem neki is tetszett a koncert. A koncert után már nem vágytunk a nagy emberforgatagra és elmentünk a játszótérre. Na it sem voltak kevesebben, de záróprogramnak tökéletes volt. Ekkor már annyira fáradt voltam, hogy direkt kavicsokat dugdostam a szandimba, majd mentem hol Aphához, hol Anyához, hogy ÓÓÓ kavics.
Anyáék meg nem győzték a szandimat levenni, kavicsot kiszórni, szandit visszaadni és kezdeni előlről 2 perc múlva. Kb a 6.-7. kör után indultunk haza. Ha az időjárás engedi hétvégén is kilátogatunk a szigetre meeeeert annyira jóóó!

12.

Na a fogtündér nem sokat maradt távol tőlem. Kibujt a 12. fogacskám teteje. Ez pedig az alsó jobb ketteske. Elég jól viseltem, csupán reggel öt körül sírtam picit ma is, tegnap is, aztán aludtam tovább 8-ig.

Jobb kétszer mint egyszersem

Méghozzá Makát (Marci) Meglátogatni. Még vasárnap megbeszélték anyáék, hogy az egész szerdai napot együtt töltjük. Úgy volt, hogy Emma, Olivér és Zitus néni is jönnek, de nekik közbe szólt a házassági évforulójuk a Sanya bával és ezért nem jöttek.
Anya reggel megfőzte az ebédünket, dobozba rakta és már meg is céloztuk Makáékat. Ami azt illeti, ha Maka látogatásról van szó, akkor nem kímélem anyát az autóban. Egész úton be nem áll a szám és általában ugyan azt hajtogatom.
Maya: Maka, Maka, menni, menni!
Anya: Igen szivem, megyünk a Makához.
Maya: Maka, Moncs, Ata, Puszi, Alma. Menni. (Utóbi kettő a Maka kutyusa.)
Anya: Igen Cicicókám okos vagy! Megyünk ,Megyünk
Maya: Ata Dogo (Ata tolgozik)
Maya: Maka, Maka, menni menni
Anya: Jól van szivecském megyünk megyünk.
Kb 15-20 percre laknak tőlünk a Marciék. Szóval Anya párszor hallja tőlem ezt a pár mondatot amíg odaérünk. A délelőtt gyorsan elröppent, de minden pillanatát kihasználtuk. Rajzoltunk, hol papírra, hol magunkra, vonatoztunk, szaladgáltunk, idegesítettük Puszi kutyát, vagy csak egymás mellett játszottunk. Aztán együtt megebédeltünk. Ebéd után mi hazajöttünk, hogy mindenki a saját ágyikójában alhasson. Olyan jól sikerült a délelőtt, hogy anyának két és fél óra után úgy kelett felébresztenie, mert ha addig alszom ameddig szerettem volna, akkor Happy kutya nem ér oda időben a fodrászhoz. Szóval ismét beültünk Artúr autóba, Happyt beadtuk a fodrász nénihez és ismét a Makánál kötöttünk ki. Pont akkor ébredt fel amikor odaértünk. Őt is ébreszteni kellett:-) Míg Happy szépült, addig mi ágyon ugráltunk, labdáztunk, hatalmasakat nevettünk és palacsintát ettünk. Hamar elröppent az idő és nekünk menni kellett a Happyért. Happy gyönyörű lett, engem pedig este sem kellett sokáig altatni.
Szuper kis nap volt ez azt kell, hogy mondjam.

Itt éppen nem papírra

Ugra bugra

Moncsi néni papucsában. Tetszett ahogy kopogott.

A máfelesség

Betőltésére még vasárnap került sor, de a jó idő miatt felettébb elfoglatak vagyunk, igy nem tudtunk jelenkezni.

Lásuk mi is történi velem mostanában.

Testi és szellemi fejlődésem robbanásszerűen megugrott. Szókincsem is rohamosan bővül, így egyre érthetőbb vagyok anyáék számára.

Szégyenlős lettem és már hisztizni is tudok rendesen. Az eddiginél még jobban anyás vagyok (csak Anya jó, senki más!!!!) és megtanultam futni. Rendeltetés szerűen használom a játszin a csuszdát és a homokozó játékokat. Még ugyan nem tökéletesen, de megtanultam motorozni. Továbbra sem vagyok hajlandó egyedül enni és pohárból inni. Még mindíg tíz fogam van és nem is nagyon mutatkozik újabb fogacska. Az éjszakákat 80%- ban átalszom. Este 8 kor fekszem és reggel fél 8- kor ébredek. Álltalában jó a kedvem sokat nevetek és bohóckodok. Felismerem a szívemhez közel álló embereket és a nevükön szólítom őket. Szívesen játszom más gyerekekkel együtt és nem vagyok írígy. Szeretek irányítani és nem tűrök ellentmondást!!

Szivesen gyalogolok, főleg ha tolhatom a babakocsimat (mármint a játék babakocsit). Legszivesebben egész álló nap lakáson kívül tartózkodnék. Aminek anya nagyon örül. Szóval élem a másfél évesek mindenapjait és remekül érzem magam.

Szentendrén jártunk

Amit nagyon élvetem!! Nagyot sétáltunk, összegűjtöttem az összes kavicsot a dunaparton, játszótereztem, hatalmasat aludtam a babakocsiban, ültem kávézóban és játszótereztem.

Kisvonatos szülinapozás

Kedden abban a megtiszteltetésben részesültünk anyával, hogy együtt tölthettük Marcival a szülinapja délelőttjét. Nagyon szupi programunk volt. Kivasutazni voltunk, igazi vonattal. Hüvösvölgyből indultunk és János- hegyig mentünk ahol sétáltunk egy nagyot, majd a következő vonattal mentünk vissza, amit majdnem lekéstünk. Szerencsére egy aranyos biciklis bácsi szólt a masinisztának, hogy várjanak meg minket. A vonatozást nagyon élveztük. Ettünk, ittunk, kopogtatunk az ablakon, Járkáltunk fel-s alá, és még a jegyeinket is mi adtuk oda a kalauz gyerekeknek, hogy lekezeljék. Legközelebb remélem több állomásnyit fogunk utazni mert nagyon jó volt. Hazafelé sikerült elszunyókálnom, szóval anya délutáni sziesztája ugrott. Cserébe éjjel egyszer sem keltem fel.

Tavaszi fáradtság????

Létezik egyáltalán ilyen??? Ha igen, akkor szerepel a tünetei között az egésznapálmosvagyok, semmiheznincsenkedvem, nemistudommilenneajó??? Szóval többek között ezért is nem irtam mostanság. Azért nem ástuk el magunkat teljesen, csak kicsit zötyögősebben telnek a napjaink. Járunk azért naponta játszótérre, voltunk fodrásznál, túl vagyunk egy fogzás okozta náthán, a szeredai baba-mama klubb és a csütörtöki csiri-biri szinte kötelező, tombol a Noddy mánia, Maya még mindig csakis kizárólag tésztát eszik, hol jobban, hol rosszabbul alszik és egyre cserfesebb, okosabb.

Reggeli tázás közben
Csiri-birin

Buborék kergetés

Falevelek közt a játszón

Vére itt a tavasz. Vagy legalább is remélem! Ezt gyorsan megünepeltük szombaton egy állatkerti sétával. Emmá-Olivér testvérpárossal és szüleikkel mentünk. Sajna a pillangó ház záva volt. De azért maradt még látni való bőven. A legérdekesebbek mégis a galambok, Maya nyelven makák, vagyis madárkák voltak akiket jól meg lehetet kergetni. Csak elkapni nem tudtam egyiket sem mert túl gyorsak voltak. Aztán etettünk még libucikat és kacsát is. Egészen közel merészkedtek és szószerint kiszedték a nyamit a kezünkből. Nagyon nagyon aranyosak voltak és nem csiptek picit sem. Anya nagy megkönnyebbülésére. Aztán még lovagoltam fa hangyócán, meg fa oroszlánon is. Sőt volt alkalmunk hallani mennyire félelmetes hangot ad az oroszlán, ha valami nem tetszik neki. Először azt hittük, hogy a kihangositóból jön a félelmetes kiabálás. Mikor odaértünk akkor láttuk csak, hogy ez bizony nem a kihangositó hangja. Mire az elefánthoz és a vizilóhoz értünk már nagyon nem volt kedvem állatokat nézegetni. Mondjuk érthető mert megint nem aludtam ki magam a fogacskám miatt. Szóval gyorsan a kijárat felé vettük az irányt és hazajöttünk.

Altatási nehézségek

Nagyon régóta, kb két hónapos kora óta ringatom Mayát az altatásnál. Ez azért alakult így, mert mikr pici volt akkor a hasfájós babák közé tartozott. Elég sokáig, kb 7 hónapos koráig. Semmivel nem tudtam megnyugtatni csak a ringatással. ő meg szépen hozzászokott. Én meg nem bántam mert nekem is jól esett és kb 15-20 perc alatt elaludt. Nem akartam ettől a dologtól megfosztani. Most viszont, amióta éjjel felkel és két órán keresztül ébren van, ( én meg persze ringatom amíg tudom. Hozzáteszem hálózsákostól kb 12 kg) elhatároztam, hogy véget kell vetni a ringatós dolognak. Tegnap nem is volt semmi gond, mert annyira fáradt volt, hogy két perc hátsimi után aludt is és éjjel sem volt riasztás. Ma délben viszont nem volt könnyű dolgom és tök tanácstalan voltam, hogy mit csináljak. Felvettük a hálózsákot, ölben megittuk a teát, megpuszilgattam, elmagyaráztam, hogy aludni fogunk és leraktam. De a hátsimi nem jött be. Sőt semmi sem jött be. Még a duduja (cumi) sem kellett neki. többször kijöttem, visszamentem, de ő csak sírt és sírt. Nekem meg közben kést hasogattak a szivembe. De muszáj megtanulnia egyedül is elaludni. Nem tudom már órákig ringatni éjjel. kb egy órán keresztül csak sírt. A végén annyira kikészültem, hogy kivettem az ágyából. Kb fél perc múlva aludt duduval a szájában. Előre rettegek az esti altatástól. Ringassam? Ne ringassam? Csak kicsit ringassam és még ébren tegyem le????? vagy mit csináljak?? Lehet másnak nem tűnik ez nagy dilemmának de nekem az. Én nem bírom hallgatni a keserves sírást. Azt is tudom, hogy hamarabb kellett volna elkezdeni megtanítani egyedül aludni. Nem akarom, hogy megharagudjon rám. Vagy, hogy megutálja az ágyát.

Kirándulás Dobogókőre

Végre esett egy picike hó és ezt kihasználva elmentünk Dobogókőre. Mégiscsak életem első szánkózásáról van szó ezért a szánkózásban jártas Marcipánt is magunkal vittük.
Egy autóval mentünk ezért útközben is élvezhettük egymás társaságát és együtt falatoztunk. Személy szerint nekem a szánkózás nem anyira jött be. Sokkal izgalmasabb volt tolni a szánkót vagy eldőlni a hóban. Volt azért kutyusos élményünk is, mert három cuki-cuki kutyussal is találkoztunk kirándulásunk közben.
Nagyon jól éretzük magunakt a szmogmentes friss levegőn. Hazafelé pedig anyáék csak reménykedtek, hogy nem alszunk el. Mi pedig rendesek voltunk és kibirtuk alvás nélkül az utat. Itthon jól beebédeltem és anyával hatalmasat szunyáltunk.

Mintha tavasz lenne

Sajna tudjuk, hogy még nincsen de a jó időt kihasználva tegnap, anyával meglátogattuk rég nem látott imádott játszóteremet. Mondanom sem kell teljesen oda voltam a gyönyörtől. Azt sem tudtam mivel kezdjem. Mindent kipróbáltam és leellenőriztem változott- e valami. A favorit aztán a homokozó és a csúszda lett. Mondanom sem kell a vizes homoktól hogy néztem ki. Anya azt hitte nem fognak beengedni minket a boltba. Nagyon jól éreztem magam és olyannyira elfáradtam, hogy anyának negyed 5- kor úgy kellett ébrezgetnie, hogy jó lenne ha felkelnék. Fél kettőkor feküdtem le. Remélem tavaszig lesz még pár napsütéses napocskánk!!!

Fogas dolgaim

Anya reggel benézett a számba és elszörnyűködött. Képzeljétek egyszerre 5 fogam jön. Azt tudtuk, hogy megint a fogamtól van a takonykór, meg az éjszakai nem alvás, de azt gondoltuk, hogy a felső ketteske a ludas. Hát nem csak a ketteske a ludas, hanem az alsó- felső négyeskék. Ezzel fel is rúgtam a szabályokat a fogzási sorrendet értendően.
A helyes sorrend:
-alsó egyesek
-felső egyesek
Na eddig stimmel. Aztán kellett volna jönniük az alsó ketteseknek. Nálam ezeknek nyoma sincsen. Utána a felső ketteseknek, ebből nekem van egy, jobb oldalon. Ezek után kellene csak kijönni a négyeskéknek, alul felül. Na nekem ez a négy fogam indult be erőteljesen, sőt egyik oldalon alul, másik oldalon felül az egyik águk ki is dugta a fejecskéjét. Ezek örlő fogak és elég nagyok. Az 5. pedig a maradék felső ketteske.
Remélem kellőképpen összekavartam már ezzel a sok alul-felül, jobb-ballal mindenkit.:)
A lényeg a lényeg, nem sorrendben fogzok és nem is aprózom el a dolgokat.
A fogzásból adódóan sikerült anyával az alvásunkat a minimális alá csökkenteni. Az orrszívózást pedig a maximumra növelni. Szerencsére már nagyon jóban vagyok az orrszívóval. Ja és anya jól meg dicsért és össze-vissza puszilgatott, hogy az 5 fogacska ellenére azért nem is annyira nehéz velem.

Rózi a kivételezett

Van Nekem egy Rózi nevezetű babám akivel osztozom az ágyikómon amikor alszom. Rózin kívül még Ricsi bohóc és egérke is velem alszik, de ők nem kivételezettek. Rózi abban a megtiszteltetésben részesül minden reggel, hogy megkapja a dudumat (cumi). Aztán anyának jól meg kell puszilgatnia Rózit. Ha nem teszi, akkor Rózi repül ki az ágyból mint a győzelmi zászló. Szóval anya minden reggel lelkesen puszilgatja Rózit, én meg örülök neki.

Ebéd utáni alvás

Ma amikor benéztem a Maya szobájába, ez a látvány fogadott.

első saját szobában töltött éjszaka

Túlvagyok az első,sőt a második saját szobámban töltött éjszakán.Anya és apa rosszabbul viselte mint én.Én nagyon élvezem.Amióta külön alszom kutyám is van.A happy már nem alszik anya ágya mellett,hanem az én szobám ajtajában csucsózik egész éjjel.Vigyáz rám.