2008. dec. 18.

Én sem vagyok kivétel!


Pedig anyáék azt hitték. Eddig ugyanis nem nagyon voltam olyan pako
lós, rámolós, dolgokat el-el dugogatós fajta. Na ennek az időszaknak vége. Én is mint a többi gyerek, pakolós, rámolós, tépegetős, szértszedegetős eldugogatós gyerek lettem. Anyával nap mint nap megygyűlik a bajom, ugyanis én jól tudom, hogy hol van a dolgok helye, Ő meg nem.
Egésznap pakolok utána.










Elmélyülten teszem a dolgom




Tegnap pl a nedvestörlőket kellett szép sorjában kiszedegetnem a dobozából. A konyhában pedig az edények nem a földön voltak ahogy az kell és azokat kellett rakosgatnom, majd mikor az összes a foldre került bebújtam a szekrénybe. De volt olyan is a héten, hogy anya a mosógépben találta meg a mobilját. Annak ott a helye nem?????










2008. dec. 16.

Fogas dolgaim

Anya reggel benézett a számba és elszörnyűködött. Képzeljétek egyszerre 5 fogam jön. Azt tudtuk, hogy megint a fogamtól van a takonykór, meg az éjszakai nem alvás, de azt gondoltuk, hogy a felső ketteske a ludas. Hát nem csak a ketteske a ludas, hanem az alsó- felső négyeskék. Ezzel fel is rúgtam a szabályokat a fogzási sorrendet értendően.
A helyes sorrend:
-alsó egyesek
-felső egyesek
Na eddig stimmel. Aztán kellett volna jönniük az alsó ketteseknek. Nálam ezeknek nyoma sincsen. Utána a felső ketteseknek, ebből nekem van egy, jobb oldalon. Ezek után kellene csak kijönni a négyeskéknek, alul felül. Na nekem ez a négy fogam indult be erőteljesen, sőt egyik oldalon alul, másik oldalon felül az egyik águk ki is dugta a fejecskéjét. Ezek örlő fogak és elég nagyok. Az 5. pedig a maradék felső ketteske.
Remélem kellőképpen összekavartam már ezzel a sok alul-felül, jobb-ballal mindenkit.:)
A lényeg a lényeg, nem sorrendben fogzok és nem is aprózom el a dolgokat.
A fogzásból adódóan sikerült anyával az alvásunkat a minimális alá csökkenteni. Az orrszívózást pedig a maximumra növelni. Szerencsére már nagyon jóban vagyok az orrszívóval. Ja és anya jól meg dicsért és össze-vissza puszilgatott, hogy az 5 fogacska ellenére azért nem is annyira nehéz velem.

2008. dec. 13.

Végre, végre végre!!!!!

Amióta Marci meggyógyult, azóta szerdán volt először lehetőségünk, hogy ketteseben találkozzunk. Mikor megérkeztünk a Forromarcipán rezidenciába aMarci még aludt. Én ébresztettem:-) Apán kívül még soha nem ébresztettem pasit:) A Marci nagyon örült nekem. Legalábbis addig amíg meg nem látta anyát. Onnantól kezdve, velem nem igazán foglalkozott. Teljesen birtokba vette anyát. Kicsit féltékeny is vagyok. De csak egy egészen picikét!!! Azért nekem is jutott a Marciból a délután folyamán. Például akkor amikor söprögethettem a szobályában, meg megetethettem sárgadinnyével. Szószerint a tenyeremből evett. Meg még akkor is amikor bevitt az ágyikójába és ott rosszalkodhattunk. Csak úgy ráztuk a rácsot, mint foxi kutya a lábtörlőt. Közben pedig nagyokat sikitoztunk. Anyáéknak meg csurgott a nevetéstől a könny a szemükből. Hát így telt a mi szerda délutánunk.

2008. dec. 9.

A télapó, élőben, nálunk


Vasárnap nagy nap volt. A télapó még mielőtt hazautazott volna, meglátogatott minket. E jeles alkalomból meghívtam a barátaimat hozzánk. A buli előtt azonban még rengeteg dolgunk volt. Elmentünk vásárolni, aztán mikor hazaértünk, anya takarított, karácsonyi dekorációt pakolgatott ide-oda, apa meg ebédet főtött és palacsintát sütött a bulira. Ebéd után Én elmentem csucsózni, hogy kipihenten induljak neki életem első Télapó bulijának. Aztán 4 óra körül elkezdtek szállingózni a vendégek. Név szerint: Emma, aki kicsit jobban fél a télapótól mint kéne, viszon kívülről tudja a hull a pelyhest.
Marcipán: Igen, ő a legjobb barim és issteni volt a sérója.
Flóra: Aki még mindíg mindent megeszik, viszont megtanult egyedül járni, amit nagyon élvez.
Olivér: Emma kisöccse, aki példát mutatva nővérének, beült a télapó ölébe.
Blanka: Blanka volt köztünk a legfiatalabb és szerintem a legjobb gyerek is. Gyönyörű volt a télapós ruhája és Ő sem félt a Télapótól.
Persze mindenki magával cipelte a szüleit.
Szóval voltunk páran. Éppen mindenki belemelegedett az önnfeledt játék ba, amikor végre megérkezett a Nagyszakállú. Énekkel köszöntöttük. Kicsit mindenki megszeppent, Emma félre is vonult, Ő nem volt kiváncsi a nagyszakállúra:) Nekem meg úgy kellett állandóan szólni, hogy itt a télapó, mert észere sem vettem, hogy bejött. Szép kis házigazda vagyok mondhatom:)
Aztán mindenki egyenként odament a télapóhoz az ajándékáért. A bátrabbak beültek a télapó ölébe, a kicsit megszeppentebbek (köztük én is ) pedig anyukájuk öléből szemlélték a jó öreg télapót. Mikor mindenki megkapta az ajándékát, akkor elengedtük a télapót mert hosszú út állt még előtte. Megigérte, hogy jövőre is meglátogat minket.
Télapó elment mi pedig ettünk-ittunk nasiztunk játszottunk. Sajna hamar pancsi idő lett és a vendégeim is szép lassan hazaszállingóztak. Szerintem nagyon jól sikerült kis buli volt. Élveztem a házigazda szerepét.
Télapó!! Mégegyszer köszönjük szépen!!!

2008. dec. 7.

A második vasárnap angyala


A második adventi vasárnapon, piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe??? Játékot? Ajándékot? Törékeny finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegbe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

2008. dec. 6.

Éjjel járt nálam











Nem is akárki, hanem a Mikulás. Este anyával kiraktuk az ablakba a csizmámat, hogy ha erre jár a Mikulás, abba rakja amit nekem szánt. Reggelre pedig ott volt az ajándékom az ablakban. Egy zenélő farmot kaptam. Csúcsszuper!!! Van négy ablaka amiben négy különböző állatka van, amik hangot adnak ki ha megnyomom őket. Na de ez mind semmi!!! Az ablakokhoz kulcsok is vannak. A kék ablakhoz kék, a piroshoz pirs...stb. Ha megfelelő színű kulcsot rakok az ablakokba, akkor ki tudom nyitni és kivehetem az állatkákat. Ez nem annyira sikerül még mert még meg kell tanulnom a szineket, meg azt is, hogy piros kulcs, piros ablak...stb. Anyáék segítenek nekem ebben.




Ha minden igaz, akkor ma személyesen is találkozom aMikulással a mikulásházban. Holnap, meg mielőtt még hazautazna, meglátogat itthon engem és a barátaimat.




Izgi!!!!!!!

2008. dec. 5.

Mikulás


Piros ruhás, ősz hajú és szakállú bácsi sétál az utcán, hatalmas puttonnyal a hátán. A gyerekek mosollyal arcukon köszöntik őt, ölébe ülnek, versikét vagy éneket mormognak az orruk alatt, majd pár kedves mondattal később, vidáman távoznak ajándékkal a kezükben.


A MIKULÁS ÜNNEP EREDETE: Mikulás, vagyis Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. A legenda szerint a szomszédságában lakó férfinak volt 3 lánya, akiket férjhez akart adni, de nagy szegénységben éltek, így nem volt hozomány a leányok számára. Szent Miklós az éj leple alatt a lányok ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megmentse becsületüket, és tisztességesen férjhez tudjanak menni. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak sietősen távozni a hóesésben. Innen ered a szokás, hogy csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló fölé ajándék reményében. A magyar parasztság körében a Mikulás – járás alakult ki, amikor is álarcos Mikulások és Krampuszok ijesztgették este az utcán az embereket. Egyébként ez a szokás, valószínű, hogy Ausztriából került Magyarországra. Mára már mindenki tisztában van vele, hogy december 6-án a Mikulás Lappföldről érkezik rénszarvas szánon. Ez 1925-ben terjedt el egy újságcikk miatt, melyben megírták, hogy az Északi sarkon nincs fű a rénszarvasoknak, hogy legeljenek, és ezért kicsit lentebb, Finnországban laknak.


Este én is kitisztítom a cipőcskémet és az ablakba rakom. Biztosan hoz valamit reggelre a Télapó.

2008. dec. 4.

Adventi kalendárium







Anya, Marcipánon és Helénán felbuzdulva, úgy döntött nekem is kell adventi kalendárium. Délután elmentünk beszerezni a hozzávalokat, aztám amikor én már csucsókáltam, anya, apa segédkezésével megcsinálta a remekművet. A csomagokban csokik vannak. Még mielőtt bárki megbotránkozna, hogy csokit eszem, elmondom, hogy anya kapja a 90%-át enyém meg az élmény, hogy kibonthatom. Így is nagyon örülök neki!!!!!!

Blanka nem játék baba






















Szombaton meglátogatott minket a Mayer család (Blanka, Timi néni, Bálint bácsi). Hú a Blanka olyan pici, hogy néha azt hittem, hogy játékból van. Anyáéknak mindíg rám kellett szólniuk, hogy Cicó vigyázz ott a Blanka és Ő nem játék hanem igazi. Nehéz ezt felfogni mikor hasonló méretű mint a játékbabám. Azért vigyáztam a Blankára, sőt amikor a takaróját a fejére húzta azt levettem róla nehogy ne kapjon levegőt. Nem tudhattam, hogy a Blanka szereti ha be van takarva a buksija. Szóval én mindíg lehúztam a takarót, Ő meg vissza. Amúgy Blancika nagyon jó baba.






Marcipánék is beugrottak egy fél órácskára. Hoztak nekünk almás palit. Jól kihasználtuk azt a kis időt amit együtt töltöttünk. Mintha tudtuk volna, hogy nem talizunk pár napig, mert a Marci beteg lesz.






Gyógyulj meg mihamarabb sülve-főve pajtikám, mert HIÁNYZOL!!!!!!

2008. dec. 1.

Julcsi







Szombat óta gazdagabb vagyok egy unokanővérrel. Az én nagynénikém a Carmen, (apa nővérkéje) szombaton örökbefogadta Julcsit. Julcsi 8 év körüli keverék kutyus, aki nagyon aranyos és rögtön összebarátkoztunk. Még kézpuszit is kaptam tőle. A jeles esemény Zsuzsi nagyinál történt. Amígy Julcsi örökbefogadódott és ismerkedett az új családjával, addig én lelkesen pakolgattam a nagyi elefántjait.

2008. nov. 30.

Advent Angyalai


Az első vasárnap angyala


Négy héttel karácsony előtt, valami nagyon fontos dolog történik. Egy angyal, kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert tulságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni Őt.


Figyeljétek a kék angyalkát!!!

2008. nov. 29.

Közös blog


Az történt,hogy Marcipán cinkostársammal közös blogot indítottunk útjára Hol volt hol nem volt... címmel,ahol a közösen véghez vitt huncutságainkról olvashattok.Remélem tetszeni fog,szeretnénk majd minél több visszajelzést:):):)

2008. nov. 26.

Szórakoztatom az őseimet

Tegnap este igencsak jó kedvemben voltam. Gondoltam anyáékat is megnevettetem. Felkaptam hát anya egyik szekrénybe bepakolásra váró bugyeszát és sapit csináltam belőle. Így rohangáltam a lakásban és mórikáltam magam a tükör előtt. Az ősök meg persze fulladoztak a nevetéstől. Vicces csajszi vagyok állítólag. Szóval ha valkinek rossz keve van, nyugodtan jöjjön el hozzánk. Garantáltan felvidítom.

Az adventi koszorú hagyománya




Az első karácsony, amikor a koszorú az áhítatos várakozás részévé vált, 1860-ban volt, amikor a berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátra lévő idő múlását. Talán az árvaházi gyerekek másoknál még türelmetlenebbül várhatták a karácsony érkezését.



Még előbb, a románkori templomokban is voltak körcsillárok, de a múló idő jelzése meggyújtott gyertyákkal, ez a gondolat volt maga az újdonság. A fenyőkoszorút kezdték használni erre a célra világszerte. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya.Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején. Majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni. Különös izgalma az adventi vasárnapoknak: először egy, majd két, három, végül négy gyertya gyulladhat meg rajta...

Ha eljön az Advent


A latin eredetű szó - adventus - eljövetelt jelent. S a keresztény hagyományoknak megfelelően Jézus megszületésére való várakozás, a lelki felkészülés, a reményteli várakozás időszaka. Advent időszakában ráhangolódunk az ünnepekre, ezt jelzi hetente a gyertyagyújtás is. Az advent kezdete az egyházi év kezdetével esik egybe, Szent András napjához (XI. 30.) legközelebb eső vasárnap, s négy karácsony előtti vasárnapot foglal magába. Az advent varázslatos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki.
Az adventi ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat. Például, koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket.
Ezek az ősi rituálék azonban, szép lassan feledésbe merültek. 1838-ban Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Erre a csillárra minden egyes istentisztelet alkalmával egy gyertyát tűzött. Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva, az egyre növekvő fény, az egyre közeledő ünnepet jelzi. Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek, eljártak a hajnali misére (ún. angyali vagy aranyos mise), amit Szűz Mária tiszteletének szenteltek.
Kiderült a hóval kapcsolatban, hogy egyenlőre jobban szeretem nézni, mint sétálni benne, vagy megfogni. Aggodalomra azonban semmi ok, mert a homokkal is így voltam. Idő kellett amígy megbíztam benne és megszerettem. Ez van. Nem adom olyan könnyen a bizalmamat:-)

2008. nov. 24.

Kukucs! újra itt vagyok!!!


Ezer bocsánat az egy hetes kihagyás miatt, de doktor bácsinál volt a számítógépünk, mert eléggé beteg lett. Meg én is. Már mind a ketten jól vagyunk. Bocsánat mind a négyen, mert apa és nagyi is beteg lett. Csak anya tartotta a frontot hősiesen. Betegségem oka a fogacskám volt, az a fránya kis 6-oska aki kidugta a kis buksiját aztán gyorsan vissza is bújt. Szóval még mindíg 5 fogacskával rendelkezem. Ez alatt az egy hét alatt randiztam sokat-sokat a Marcival, Flóráztam, játszóházaztam és dédilátogatóban is voltam.

Ma pedig örültem a hónak!!!!

2008. nov. 19.

csere-bere




Moncsi néni és anya nagyon okos dolgot eszeltek ki. Mégpedig azt, hogy játékokat fogunk csere-berélni. Sikerült eddigi életkénk alatt rengeteg játékot felhalmozni, de a másé mindíg érdekesebb. Ez a csere-bere azért is jó mert nem lesz itthon még több felesleges játék. A cserét a Marci tanuló kutyusával és az én zenélő házikómmal kezdtük. Mondanom sem kell ugye, hogy a cserét követő reggel kerestem a házikót, hogy játszak vele. Pedig legalább egy hete hozzá sem nyúltam. Aztán anya elmagyarázta mégegyszer, hogy a házikó helyett most kutyus van. Azóta sem kerestem a házikót.

2008. nov. 15.

Játszóházban

A trambulin

Játszóházban voltunk a héten, Flóra barátnémmal. Ott volt egy hatalmas trambulin, amit igencsak a szívembe zártam.Így bohóckodtam rajta.
video

2008. nov. 14.

Rózi a kivételezett







Van Nekem egy Rózi nevezetű babám akivel osztozom az ágyikómon amikor alszom. Rózin kívül még Ricsi bohóc és egérke is velem alszik, de ők nem kivételezettek. Rózi abban a megtiszteltetésben részesül minden reggel, hogy megkapja a dudumat (cumi). Aztán anyának jól meg kell puszilgatnia Rózit. Ha nem teszi, akkor Rózi repül ki az ágyból mint a győzelmi zászló. Szóval anya minden reggel lelkesen puszilgatja Rózit, én meg örülök neki.





























2008. nov. 12.

Napi jóga

Nem múlik el nap anélkül, hogy ne jógáznék. Legtöbbször este lefekvés előtt szoktam hódolni e tevékenységnek, de van, hogy napközben is tornázom.

2008. nov. 7.

Legutóbbi Marci látogatásunk igencsak jól sikeredett. Elég nagy köztünk az összhang:-) Mondjuk lassan féltékeny leszek anyára, mert Marcipán hamarabb mondta ki a nevét mint az enyémet. Az én nevemet ki sem mondja. A puszikban is osztoznom kellett anyával, mert kapott Ő is rendesen. Szóval ez egy ilyen puszilkodós, egymás itatójából ivós sátorbabújós kis délután volt. A képek magukért beszélnek.

2008. nov. 5.

Kajcsi önállóan
















Mostanában hajlandó vagyok megenni amit anya főz. Eddig a leves a kedvencem sok-sok tésztával. Ebből gondolták anyáék, hogy bejön nekem a tészta. Namármost. Mivel bejön nekem a tétta, ezért kaptam is belőle egy tányérkával. Nem is akármifélét, hanem paradicsomosat, sajtocskával. Nagyon-nagyon ízlett és nem hagytam, hogy apáék segítsenek megenni. Egyedül lakmároztam meg az egészet.