Hóvirág virágzás néztünk

Jó két hete kinéztem ezt a programot, nagyon vártam és reménykedtem, hogy jó idő legyen. Alcsútdobozon voltunk az arborétumban, hóvirág virágzást nézni. Az arborétum egyébként főleg az óriásira fejlődött idős fáiról ismert. Tényleg hatalmasak voltak a fák. A fákat és a növényeket József nádor 1825-től telepítette ide. Előtte a terület birkalegelő volt és összesen három darab fával rendelkezett. Blankáék is velünk tartottak erre a kellemes délelőtti programra, szóval a társaság, nagyon jó volt. Szerencsére az időjárásra sem panaszkodhattunk, bár a napsütéstől a hóesésig, mindenben volt részünk. A hatalmas területet,(70 hold) sajnos nem sikerült teljes egészében bejárnunk, de így is gyönyörű természeti csodákat láttunk. Meg persze hóvirágokat is ,hiszen azért mentünk. Amit hiányoltam az arborétumból,az az volt, hogy nem volt kiírva a növények neve és pár mondat róluk. Sokkal érdekesebb lett volna, ha el is tudom olvasni, hogy éppen miben gyönyörködöm. Tavasszal is tervezünk ide egy kiruccanást, ha már melegebb lesz és nyílnak a tavasz virágai.

Elmaradt elmaradhatatlanok

Van elmaradásunk bőven és ezt szeretném pótolni. Legalábbis megpróbálom. Se időm se túl sok kedvem nincsen mostanság blogolni. Szerintem eddig tartottak a nyáron elraktározott napsugarak. Kezdem akkor az elején! Még kórházban voltunk a Mayával amikor díjat kaptunk Lizanntól, a napokban pedig Lilitől & Nortontól. Nagyon szépen köszönjük, hogy gondoltak ránk. A szabályszerint tovább kell küldenem 7 embernek és 7 dolgot el kell magamról árulnom. Tovább most nem küldeném, mert szerintem már körbe ért ez a játék. A második szabályt azt hiszem azért tudom teljesíteni
1-Kedvenc színem a lila. Nem csak most amikor dívat, hanem mindíg is az volt.
2-Hipohonder vagyok. Sajnos. Én nem is kicsit. Remélem a nyár folyamán megoldódik ez a problémám, mert így túl sok az aggódás és a szorongás az életemben.
3-Kedven évszakom az ősz. A tavaszt is szeretem, de az ősz a szívemnek kedves. Nekem nem az elmúlást jelenti, hanem valaminek az újjászületését.
4-Nem vagyok babonás, de egyszer olvastam valahol, hogy ha a bal cipődet veszed fel először akkor nem lesz jó napod. Lassan 20 éve a jobb cipőmet veszem fel először.
5-Imádom a romantikus filmeket
6-Szeretem a csokit, de a csokis dolgokat neem. Gondolok itt süti, fagyi, palacsinta..stb
7- A zellerrel és a kaporral a világból ki lehetne kergetni.
Asszem meg volt a 7. Nem is volt olyan nehéz.

Aztán. Sikerült végre összehoznunk egy találkozót Blankáékkal. Mindíg nagyon jól érezzük magunkat náluk és most sem történt ez másképp. Csak nagyon hamar elrepül az idő és mire belemelegednénk az ottlétbe, már indulhatunk is haza. A lányok tüneményesek voltak. Blanka hatalmasat nőtt mióta nem talélkoztunk. Kész kis hölgy lett.

A szokásos heti egy randink Makával is megvolt és Cícó megint Marci ágyában kötött ki:-) Marcinak( bocsánat. Tűzoltó Samnek) már nagyon megy a szerepjátékozás, szóval Ő volt Maya anyukája. Betakargatta és mesét olvasott Mayának. A halgatóság sajnos nem volt túl türelmes. Marci szinte ki sem nyitotta könyvet, Maya már ott sem volt. De Ő nagyon kitartó volt, többször is megpróbálta mesehallgatásra bírni Cicót.

Aztán hétvégén mangalica fesztiválon voltunk a Vajdahunyad várban. Felülmúlta a várakozásunkat a program azt kell, hogy mondjam. Esett a hó. Ez alapjában véve olyan karácsonyi hangulatott árasztott. Ameddig csak a szemünk ellátott, de még azon túl is mindenhol kirakodó vásár volt. Szebbnél szebb kézműves portékák, incsiklandozó falatok, sült gesztenye és kürtöskalács illat. Csak sajnos malackák alig voltak. Legalábbis azon formájuk, akik még négy lábon vígan szaladgáltak.

A fesztivál után egy kedvenc éttermünkben megebédeltük, majd szülinapi zsúrra indultunk Maya apai ági unokatestvéreihez.

Maya a kocsiban végig aludta az utat, majd szokásához híven minta gyerekként viselkedett a vendégségben. Most fordult elő először, hogy nem magában, hanem az egyik kis unokatesójával játszadozott. Nagyon udvariasan elbeszélgettek egymással és vita nélkül osztozkodtak a játékokon. Maya azért van cicának álcázva, mert szombaton amikor kitettem a lakásból a lábam, M.apuka kipingálta a csemeténket. Sajnos nem a könnyen lemosható fajtájú filctollal. Így az esti fürdésénél csak részben sikerült lemosni a művet. Kopottan meg nem nézett ki túl jól, ezért újra rajzoltuk, hogy nem egy kopocc cicával keljen megjelennünk a buliban:-)

Voltunk Dédi látogatóban is a hát elején. Ez a dédi látogatás más volt ám mint a többi. Mayát ebéd után megpróbáltam a hálóban elaltatni és sikerült. Nagyon örültem, mert így nem kellett kora délután hazaindulnunk, hogy aludhasson a kocsiban. Aludt jó két órát, utána pedig kedvére szórakoztathatott minket az ugrálós tudományát bemutatva.

Írnék most pár sort Maya fejlődéséről is mert erről régen esett szó.

A kórház után nem sokkal rohamosan elkezdett fejlődni, minden téren.

Szókincse kiteljesedett és már nem csak én értem, hogy mint mond. Egész mondatokban beszél, jól használja a ragokat. Ismeri a szineket és különbséget tud tenni a világos és sötét színek között. Bár először vol némi zavar mert a világos és a sötét kéket is világossötétkéknek hívta. Van kedvenc színe. A kék. A mi kedven színeinket is tudja. Mondókázik, énekel. Már csak pár szó van amit hibásan ejt, mert keveri a betűket. Néha egyébként direkt csinálja. Nagy mókamester és imád irányítani. Moncsi mindíg Őrmester asszonynak hívja viccesen. Nagyon jó a megfigyelő képessége és imád kirakózni. Eddig csak a formakirakókkal játszott, de most már a 6 darabos puzzleval is elboldogul. Kedvenc elfoglaltsága mostanság a rajzolás és a szinezés. Nem győzzük nyomtatni a szinezőket. Elkezdett szerepjátékokat játszani és már egyedül is el van, ha nem is sokáig, de nem kell állandóan mellette ülnöm. Az étvágya is megváltozott. Kevésbé lett válogatós és nagyon jól eszik. A szobatisztaság terén nem sok minden változott. Alig sikerül valamit a bilibe produkálnia és azt is nagy nehezen. Nem baj. Majd nyáron. Van alvóstársa. Eddig nem volt. Óriási hisztiket tud csapni. De nam nagy dolgokért, hanem pici dolgokért. Számomra pici dolgok. De neki hatalmasak. Csak egy a sok közül. Mielőtt megyünk aludni, csak ő veheti el a konyhapultról a teáját. Ha véletlenül ezt elfelejtem és nyúlok az üvegért, már robban is a bomba. Szóval igyekszem nem el felejteni.

A végére egy Mayaszáj:

Anya:-Maya szeretnél hosszú hajat?

Maya:-Nem köszönöm! Már van!

Meglátogattuk Willy Wonkát

MayaApu ma sikeresen lediplomázott ezért Cicóval elhatároztuk, hogy elvisszük egy jó kis helyre,hogy megünnepeljük az ötösöket. Az újpesten lévő Sugarshop-ra esett a választásunk. Ez Magyarország elsőszámú desing cukija. Itt tényleg minden megtalálható ami szem-szájnak ingere. Kicsit több is talán. Szinte képtelenség választani a sok-sok finomság közül. Tényleg mintha csak Willy Wonkánál jártunk volna. A héten volt szerencsém ellátogatni a cukrászda másik üzletébe is ami a belvárosban található. Nekem kicsit jobban tetszik a belvárosi változat. Nagyobb a választék és tágasabb a hely. De az újpesti cuki is tényleg nagyon szuper. Sőt! Itt még játszóház is van a cukin belül. Oda is benéztünk egy fél órácskára. Tökéletes délutánt sikerült eltöltenünk így hármasban.

2009 utolsó napja

Mayátlanul telt. Legalábbis nekünk szülőknek. Bálványosra mentünk szilveszterezni egy szuper kis csapattal Natkóék vidéki házába. Maya pedig itthon maradt Anyukámmal. Sokat vívódtunk rajta, hogy elvigyük-e magunkkal, de végül úgy döntöttünk sokkal jobb mindenkinek ha itthon marad. Végül is csak másfél napra mentünk és igy nem kellett bepakolni a fél házat, anyukám szabadon élvezhette a Nagymamaság minden örömét és nekünk is volt alkalmunk kikapcsolódni. Nagyon kellemes másfél napunk volt. A szilveszter estét átbeszélgettük és rengeteget nevettünk. Meg persze ettünk. Asszem lencse és süti mérgezést kaptam:-) Az elseje is nagyon jó hangulatban telt. Nem is tudom mikor nevettem ennyit utoljára. Maya persze nagyon hiányzott és még lelkiismeret furdalásom is volt párszor, hogy nem vittük magunkkal, de nem tudtunk volna ennyire kikapcsolni ha velünk lett volna. Igy volt ez jó ahogy volt. Kora este indultunk haza, így mire hazaértünk Maya már aludt. Azt hittem nem is találkozom vele csak reggel, de változott a program. A kisasszony elkezdte kinöveszteni a két alsó nagyrágó fogát, ezért volt jó néhány találkozásunk egymással az éjszaka folyamán. Szóval napok kérdése és 18 fogúak leszünk:-)

Bábszínház, cirkusz kipipálva, jövőre talán jobban érdekli

Múlthét vasárnap Gödöllőn voltunk. A kastély parkjában megnéztük a kirakódó vásárt, a bárányokat és a csacsit. Utóbbiakat kétszer is mert Makáék később érkeztek és veleük is megnéztük mégegyszer. Aztán báb előadásra mentünk a kastély egyik nagyon szép termébe. Elég szép számmal összegyűltek felnőttek és gyerekek egyaránt, mire elkezdődött az előadás. Minden gyerek tátott szájjal nézte a mesét, az Arany szőrű bárányról, kivéve egy gyereket, aki nem mellékesen pont a mi gyerekünk:-) Na ez a gyerek mindennel foglalkozott csak a mesével nem. Felment a színpadra és ott hempergett. Hatalmas karácsonyfán óriási gömböket fogdosott. Nézte, hogy mások, hogy figyelenek. Sétélgatott, lábamon át vetődött, hempergett a földön, egyszóval tényleg csak a mesére nem figyelt. Mi meg persze szakadtunk a nevetéstől. Pénteken cirkuszba voltunk hivatalosak. Én személy szerint nem szeretem a cirkuszt. Kicsinek is egyszer voltam, a tv-ben pedig soha nem nézem meg. Nem szeretem amikor állatokat produkáltatnak. Mondhat nekem bárki bármit, hogy élvezik az állatok...stb. Én állatkínzásnak tartom. A meghívásnak viszont szerettünk volna eleget tenni ezért elmentünk. Eleve nem értem, hogy ha kifejezetten gyerekeknek szól a műsor, akkor miért este 7-kor kezdődik? Makáék dobták is a programot, így Zsuzsi Mama jött velünk. Mayánál a cirkusz sem aratott sikert. A mikulás még csak-csak érdekelte, de ennyi. A többi produkcióba bele-bele pillantott és már ment is tovább, vagy mással foglalatoskodott. A Mamáját jobban lekötötte az előadás mint Őt. Szünetben el is jöttünk. Így is negyed 10 volt mire a kisasszonyt sikerült ágyba dugnom.

A töklámpás haza talált

Amikor készítettem, akkor még úgy gondoltam, hogy itthon fog díszelegni teljes pompájában, majd amikor már teljesen összeaszalódik, kiviszem a komposztálóba. Aztán jött az ötlet M.apukától, hogy hétvégén kiránduljunk, mert gyönyörű napsütéses idő lesz. A célállomás Dobogókő volt. Szóval lámpástól együtt bepakoltuk magunkat az autóba és elvittük Balázsnak a lámpást. Itt sokkal jobb helye van mint otthon. Remélem valahonnan fentről nézett minket és örült neki. Gyertyát nem gyújtottunk, mert hát mégis csak erdőben voltunk és nem akartuk az égő gyertyát ott hagyni, de itthon Neki is és a többi Szeretteimnek is gyújtottam egy-egy gyertyát.

Mézeskalács ovi

Az én Apukámnak extra jó fej munkahelye és kollégái vannak. Elvállalták, hogy kifestik a 17. kerületben található Mézeskalács ovit. Pontosabban a játszótéri játékokat. Itt töltöttük tehát a szombat délelőttünket. Jó levegő, jó társaság ,hasznos cselekedet:-)

Családépítő hétvége 2

Miután kialudtuk magunkat (már aki), megreggeliztünk,(már aki) és elindultunk Lilafüredre. Mivel tegnap annyira bejött a Makával való autózás, nem voltam hajlandó a mi autónkban utazni, inkább a Forró családot szórakoztattam az úton. Anyáék meg édes kettesben követtek minket. Hiányoztam ám nekik nagyon!!!
Lilafüreden vonatoztunk, sétáltunk, rohangáltunk, cipeltettük magunkat és gyönyörködtünk a festői szépségű tájban és élveztük a jó időt. Sajnos a vízesés éppen felújítás alatt volt ezért nem tudtuk megnézni.( Egy okkal több, hogy máskor is kiruccanjunk ide.) Az ebéd kissé csúszott, az alvás meg nagyon, de jól bírtuk a kiképzést.

Családépítő hétvége 1

A hétvégénket család építés céljából Mezőkövesden és környékén töltöttük. De ne ám hármasban, hanem hatosban, Makáékkal együtt. A bázisunk a Hajnal hotel volt, innen kirándultunk jobbra-balra. Makáék már csütörtökön elutaztak, mi pedig pénteken mentünk utánuk. Megérkezésünk és kicsomagolásunk után, Egerbe mentünk sétálni és ebédelni. Majd a szépasszony völgybe vettük az irányt. Ide már apával együtt Makáékkal egy autóban utaztunk, mert anya visszament a bázisra, hogy a masszőr bácsi jól megmasszírozza egy nagy adag csokival. Mire anya végzett mi is megérkeztünk és mehettünk is vacsizni. Nem mondom, hogy nem okoztunk feltünést az étteremben. Maka pl kommandózott az asztalok alatt, hason csúszva. Én meg mindíg arra a székre akartam ülni ami éppen foglalt volt. Mindennel foglalkoztunk csak a vacsival nem. Anyáék csak fogták a fejüket. Jobbnak is látták gyorsan lefektetni minket. Ám itt még koránt sem ért véget a nap. Legalábbis a mi szobánkban. Nagyon jön a fogam, ezért nem aludtunk semmit sem éjszaka. folyt köv.

Kisoroszlán simogatás

Céljából mentünk el az Abonyi állatkertbe. Anya hallotta a rádióban , hogy pár héttel ezelőtt az abonyi állatkertben született 3 darab kisoroszlán, akiket az oda látogatók meg is simogathatnak. Anya rögtön úgy látta jónak, hogy ebből a programból nem maradhatunk ki. Ha nem is simogatunk, de legalább látunk kisoroszlánokat. Ebéd után autóba pakoltuk magunkat és elindultunk. Az út pont megfelelő hosszúságú volt egy ebéd utáni alváshoz. Emma barátnőmékkel már az állatkertben találkoztunk. Az állatkert szép és mindenféle állat megtalálható benne. A játszóterére viszont ráférne egy kis átalakítás. Négy órára volt kiírva a következő oroszlán simogatás így volt még időnk bőven barangolni. Háromnegyed négy körül értünk vissza az oroszlánok kifutójához ahol már elég népes társaság várakozott. Anyáék nem is értették, hogy ezek az emberek hol voltak eddig. Szóval négyig türelmesen várakoztunk. A tömeg pedig egyre nagyobb lett. Persze a nénik és a bácsi nem sorba álltak hanem mindenki furakodott a másik elé. Négykor aztán kijött a kedves gondozó bácsi és elmondta, hogy mindjárt ki fogják hozni a három oroszlánt és ha lehet legyen már mindenki csendben , mert ha nagy a zaj akkor az oroszlánmama és az oroszlánpapa dühbe gurul és lőttek a simogatásnak. Úgy tünt mindenki megérteette. Aztán kijöttek az oroszlánok. Pontosabban csak kettő, mert a harmadik olyan lusti volt, hogy kosarastól kellett kihozni. A gondozó néni pedig kihozta közénk az egyik oroszlánt. Na akkor lett csak igazán hangoskodás, tülekedés. Anya nem is nagyon erőltette a simogatós dolgot. Esélytelen volt. Hihetetlen volt ahogy felnőtt emberek tapossák egymást, és lökik félre anyát és engem, meg más kisgyerekes szülőket is. Ha mindenki sorban állt volna lehetett volna legalább fényképezni. Mert így még azt sem lehetett. Ott is hagytuk a tömeget oroszlánostul együtt. Mondjuk engem az oroszlánoknál sokkal jobban érdekelt az egyik kislány macis bicója, meg a hinta. Még megnéztük a Buborék névre hallgató vizilovat, fagyiztunk egyet és búcsút intettünk Abonynak és az oroszlánoknak, akik egy hét múlva már olasz kisoroszlánok lesznek.

Szuper volt

Mint már az előző bejegyzésben említettem, pár napra haza utaztunk anyukámhoz gyönygyösre, hogy Mayaapuka kellőképpen kidolgozhassa magát. Csak ebéd után indultunk, hogy maya a kocsiban tudjon aludni, igy a délelőttöt még hármasban tölthettük. Állatkertbe szerettünk volna menni, de a terv meghiúsult, mert szerintem Budapest egész lakossága az állatkertet választotta délelőtti programjának és kígyózó sor várakozott a pénztárnál. Kimentünk a ligetbe sétálni és megkukkantottunk a kínai agyagkatona kiállítást. Nem volt túl izgalmas program ,de Cicónak nagyon tetszett. Egy gyors ebéd után érzékeny búcsút vettünk Mayaapukától és elkezdődött a mi kis mininyaralásunk.

Mayával nem volt gond az út alatt mert szinte rögtön elaludt és fel sem ébredt míg meg nem érkeztünk. Akkor is úgy kellett felébreszteni. Nagymamámhoz mentünk, mert anyukám már ott várt minket. Maya rögtön birtokba vette a kis szobát és játszott. Mikor megunta, a nappaliban pakolgatta a fényképeket. Imádja ezt csinálni. Végigsorolja kiket lát a fényképen, majd visszateszi a helyére őket. Késő délután útra keltünk és mentünk a nagynénémékhez. Itt volt a szálláshelyünk. Mi vigyáztunk a házra, mert ők elutaztak. Maya itt is rögtön feltalálta magát. Kutyázott, pipiket etetett és persze Nodit nézett lefekvés előtt. Nem volt gond az altatásnál és az éjszaka is viszonylag eseménymentes volt. Csak az ágyát hiányolta álmában.

Reggel a szokottnál jóval korábban és jó kedvűen ébredt. Gyorsan összeszedtük magunkat, anyukámat és Artúr autót leraktuk nagymamámnál és babakocsival elsétáltunk apukámékhoz. Itt sem volt rá panasz. Komolyan olyan rendes gyerkőc. Bement az öcsém szobájába és szépen játszott a játékokkal. Még sétálni is alig akart elindulni, pedig nagyon szép helyre mentünk. Az Orczi kastély kertjébe, az Orczi kertbe mentünk sétálni. 2007-ben újították fel és nagyon hangulatosra sikerült szerintem. Hazafelé a babakocsban sem volt gond az alvás, attól függetlenül, hogy eláztunk, mert elkezdett szakadni az eső. Még jó hogy volt nálam egy pléd és le tudtam takarni a babakocsit. Mamikámnál megebédeltünk, Mayával kicsit még elszórakoztatták egymást, majd ismét odébb álltunk.

A Mátrában lévő Sástó hoz mentünk. Kacsákat néztünk,erdőben sétáltunk, elfáradtunk haza mentünk. Otthon megint kutyáztunk, madarakat etettünk, fürödtünk aludtunk.

Reggel összepakoltuk a romokban heverő házikót, becsomagoltunk a bőröndbe, elköszöntünk a kutyusoktól és megnéztük a gyöngyösi állatkertet. Nemrégen nyitották, hangulatos, család és gyerekbarát, hatalmas játszótérrel. Ha valaki Gyöngyösön jár ne hagyja ki mert egy kis ékszerdoboz. Mayát alig lehetett odacsábítani az állatokhoz, annyira el volt foglalva a játszóterezéssel. A legjobban a nyuszik tetszettek neki, mert be lehetett menni a szoba méretű ketrecbe és lehetett őket nyúzni, simogatni, etetni. A 3 nap alatt az egyetlen hisztink is itt volt amikor belerúgott az egyik nyusziba és ezt én nem néztem jó szemmel. Ha nem lett volna fáradt, akkor hiszti nélkül zárjuk ezt a csodás 3 napot. Komolyan mondom büszke vagyok a lányunkra, hogy ennyire jól alkalmazkodó, mindenhol feltalálja és jól is érzi magát. Nem zavarta, hogy borult a napirendünk, hogy nem a saját ágyában aludt, hogy nem voltak vele a játékai (1-2 kivételével). Az evéssel voltak csak gondjaink, de azért nem halt éhen.

Szóval állatkert után Megint Mamikámhoz mentünk. Ebédeltünk majd elindultunk haza. Mayaapuka csak vasárnap jött haza, így kettesben töltöttük a szombat hátralevő részét. Korán feküdtünk, mert mind a ketten nagyon el voltunk fáradva.

A vasárnapunk sem a pihenés jegyében telt. Ebéd után ismét autóba ültünk, most már hárman, mert Mayaapuka is hazaérkezett és Pilisvörösvár felé vettük az irányt. Kornél rokonaihoz mentünk látogatóba mint minden évben. Itt azét már kiütköztek Mayán a fáradtság jelei, de azért bírta. Estére olyan fáradtak voltunk, hogy Maya 8- kor, mi pedig már 9 kor aludtunk is.

Hát így telt a mi hétvégénk.

Mininyaralás kettesben

Holnap ( Csütörtök) Mayával elutazunk pár napra anyukámhoz. Mayaapukának nagyon sok munkája lett, mi pedig hagyjuk dolgozni. Szóval szombaton este jövünk és igyekszem a leghamarabb megosztani mindenkivel a mininyaralást.

Új barátok

Éppen ,hogy kipihentük a szombati bulit, már indultunk is apa egyik munkatársához, kerti sütögetésre. Itt sem unatkoztam egy percig sem. Danival (2 és fél éves) rögtön elkezdtünk játszani. Később csatlakozott hozzánk Zsófi is (1éves) aki Dani kishuga. Zsófi jó nagyot aludt, ezért nem tudott hamarabb bekapcsolódni a játékba. Most először mutatkoztak meg rajtam az irigység jelei. Az irigység tárgya pedig egy vizes palack kupakja volt, amivel szuper módon lehetett Sparky kutyát locsolni. Amikor nem használtam akkor anya vigyázott rá, nehogy a házigazdák megkaparintsák. Hisztiztem is. A hiszti úgy kezdődött, hogy Dani véletlenül megijesztett. Tényleg véletlen volt. Elkezdtem sírni, anya megvigasztalt, de amint le akart tenni a földre én ismét rákezdtem, vagy bementem a sátorba és magányosan hullajtottam a könnyeimet. Végül úgy sikerült megvigasztalni, hogy elsétáltunk a közeli lovardába megnézni a lovacskákat. Sajnos egy darabot sem láttunk de a séta legalább elfeledtette velem a problémámat. Aztán lassan búcsúztunk, hogy még időben hazaérjünk.

Egy programgazdag hétvége kezdete

Reggel óta be voltam sózva, hogy délután találkozunk Makáékkal. Az eredeti terv az volt, hogy átmegyünk Makáékoz és náluk töltjük a délutánt. Szerencsére Moncsinak (Makamami) szuper ötlete támadt. Mi lenne ha elmennénk Gödöllőre, fagyiznánk és sétálnánk a Sissy kastély kertjében. Úgy is meleg van, meg kissé egyhangúak a hétköznapok, mindenkinek jót fog tenni ez a mini kiruccanás. Hát útnak indultunk. Félúton felvettük Makáékat és megcéloztuk Gödöllőt. Az út kb 10-15 perc normál esetben. Anyáék viszont nem számoltak azzal, hogy péntek du van és dugóóó! Sebaj azért csak megérkeztünk. A cukiban nagyon finom fagyit ettünk, ráadásul olyan tölcsére kaptuk a fagyinkat, amiben meglepetés volt. Fagyi után vissza sétáltunk Artúr autóhoz, kivettük a járgányainkat és útnak indultunk. A főbejáraton már nem tudtunk bemenni mert azt bezárták, de találkoztunk egy aranyos bácsival aki egy olyan kapura vigyázott amin mi nem mehettünk volna be. De beengedett minket, így nem kellett kerülnünk. A kastélykertben anyáink egy klassz kavicsos helyen telepedtek le, ahol mi kedvünkre kavicsozhattunk. Gyűjtögettünk, dobáltunk,(néha egymást) szaladgáltunk. Sajna nem volt sok időnk mert a kaput hétkor zárták és nekünk addig el kellett hagyunk a kertet. Magam nevében mondhatom, hogy jól elfáradtam. A kocsiban volt is egy kis hiszti de csak mert megéheztem. Még elszaladtunk boltba, kidobtuk otthon Makáékat és hazamentünk. Nagyon jól éreztem magam. Meg Anya is. Jó volt kicsit kimozdulni.

Első fagyi

Hajnali 4 óra van. Elég húzós az éjszakánk. Cicó fél óránként ébred és sír. Szinte órát lehetne hozzá igazítani. Ez megy kb éjfél óta. Nem csodálkozom rajta, ugyanis 4 szemfoga jön egyszerre. Nincs értelme vissza aludnom, meg nem is tudok, szóval gondoltam behozom a hétvége lemaradását. Abba bele sem szeretnék gondolni, hogy holnap, hogy fogom magam érezni. Ráadásul egy nem túl jól sikerült szív uh miatt még a kávéról is le vagyok tiltva. Na de nem erről akartam írni, hanem arról ,hogy:
Vasárnap megint a Rukkel tónál kötöttünk ki és Maya itt kapta meg élete első fagyiját. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem evett még soha fagyit, de eddig csak picikét kapott a miénkből a tölcsérébe. Most viszont kapott egy egészet. Nem tudta megenni teljesen, sőt talán a felét sem, szóval sajnos be kellett segítenem neki és még a Flórának is jutott :-) Imádtam ahogy ette. Elbűvölő látvány volt, hogy mennyire élvezi, kóstolgatja, ismerkedik vele. Megint sikerült magunkat nagyon jól érezni a tónál. Maya jóvoltából még iszap pakolást is kaptam. Egy szavam sem lehet:-)