2010. jún. 8.

Megpróbálom a lehetetlent

Pótolni az a hatalmas elmaradást amit felhalmoztunk. Az elmaradásnak mincsen különösebb oka, mint az időhiány. Tudom, hogy közhelyesen hangzik, de tényleg nem sok időm van gép előtt ücsörögni. Pedig történnek ám velünk a dolgok. Én személy szerint, amikor csak időm engedi tanulok. A suli amit Moncsival elkezdtünk továbbra is nagyon jó. Az elmult két hónapban három szintet sikerült lépnünk és októberben megyünk a következőre. Aztán ha minden jól megy és az égiek is úgy akarják, szeptembertől másik suli is lesz:-) Izgi. Teljesen be vagyok zsongva:-)
Maya időközben szinte teljesen szobatiszta lett. Csak alváshoz és a nagy dolog elvégzéséhez használunk pelust. ELhagytuk a dudut(cumi) és cumisüveget is csak lefekvéshez használunk. Mindezt egyik napról a másikra sikerült összehozni. Pikk-pakk ment minden. A fogzást is letudjuk egy darabig, ugyanis az utolsó fogunk is majdnem kijött. Ennek ellenére még mindíg legalább kétszer- háromszor be kell látogassak a gyerekszobába éjjelenként kicsi simire, puszikra, vagy egy kis itatásra. A hisztik viszont szinte minimálisra csökkentek, aminek nagyon örülök.

Sikerült beszereznük egy bicós ülést és Maya nagyon élvezi a kétkeréken tett kirándulásokat. Marcinak is kipróbálta az új szerzeményt és annyira tetszett neki a dolog, hogy alig lehetett kirángatni belőle. Aztán megvolt az első közös fürdés Marcipánnal. Mindketten nagyon élvezték, de nem hazuttolták meg magukat, mert szinte csak külön játszottak:-) Na majd az oviban!!

Az esős napokat csigázással és pocsolyázással éltük túl, már persze amikor ki lehetett menni. A csigák nagy becsben vannak nálunk tartva és nem unatkoznak egy percig sem.

Voltunk Nők lapjás családi napon is . Mayapuka dolgozott a rendezvényen, mi pedig élveztük a jó levegőt és a programokat.

Egy esős vasárnap alkalmával ellátogattunk a Tropikáriumba is. Mayát teljesen lenyűgözték a halak és azóta is azt kérdezgeti, hogy mikor megyünk legközelebb.



Folyt köv.


2010. jún. 2.

Októbertől Óvodás lesz



Makával együtt.Méghozzá hivatalosan is.Még papírunk is van róla:-) Ma kellett visszamennünk az oviba, hogy megnézzük szerepel- e a nevünk azon a bizonyos listán. Nem volt kérdés, hogy rajta vagyunk, de azért izgultam kicsit:-)Jövőhéten már megyünk is az első szülői értekezletünkre. Szóval októbertől fenekestül felfordul az életünk megint:-) De nem bánom!!! Addig is élvezünk minden együtt töltött percet:-)

2010. máj. 4.

Első, kicsit sem bizonytalan lépések az óvodába


Igen, ez a nap is eljött. Tegnap beiratkozni voltunk az óvodában. Mivel pár perces sétára lakunk az ovitól és a nap is gyönyörűen sütött, gyalog mentünk. A leendő óvodások kézenfogva, mintagyerekként és láthatóan örömmel ballagtak jövendő munkahelyük felé. Marcipán útközben megnyugtatta Mayát, hogy - Nem kell félni Cicókám!! Mivel Ő a rangidős, tudja, hogy neki kell majd vigyáznia kis barátnőjére és ezt be is tartja. Ha éppen nem fogták egymás kezét, akkor ölelgették egymást, futkároztak, virágot szedtek. Még az óvónéninek is vittek virágot. Az ovónéni pedig elolvadt tőlük. A beiratkozás viszonylag hamar lezajlott, kb 5 percet vett igénybe. Azt viszont, hogy felvették-e Őket, csak június 2.-án tudjuk meg. Akkor ismét be kell menni az oviba és ha ki van írva a nevünk, akkor ősztől Ők ketten óvodások lesznek. Egy csoportba kértük Őket, most pedig izgatottan várjuk a június 2.-át


2010. ápr. 19.

Segíts Laurának!!!! Gyűjtsd a kupakokat!!!

Laura egy 3 éves kislány, aki élni akar, meg akar gyógyulni. Két nagy problémája van, mindkettőn lehet segíteni: egyik az alapbetegség, a leukémia, a másik a kemoterápia eddig ismeretlen mellékhatása, a bénulás. Laura állapota, mióta figyelemmel kísérjük, rohamosan javul. A teljes gyógyulás érdekében őssejtkezelésre van szükség, melyet Kölnben fognak elvégezni. Hogy mikor? Amint összegyűlik annyi PET palack kupak, öblítős, tisztítószeres, tisztálkodó szeres, élelmiszeres, gyógyszeres, stb. kupak, amelynek ellenértéke fedezi a család, egy átlagos körülmények között élő család számára horribilis kezelési költség díját.
További információt itt olvashattok.

2010. ápr. 18.

Kispipi



A szomszédunkban, minden tavasszal születnek kiscsibék. Idén sem történt ez másképpen. A kis jövevények pár napja bújtak ki a tojásból. A szomszédunk pedig olyan rendes, hogy megengedte Mayának, hogy egészen közelről megszemlélhesse a kis pelyheseket. Az öröm nem maradt el mondanom sem kell.:-)

2010. ápr. 16.

Húsvét 2010


Kissé kések a posttal, de azért nálunk is járt ám a nyuszkó!! Ráadásul egy nappal hamarabb elkezdte hordozgatni az ajándékait, nehogy a bőség zavara szindróma álljon fel. Így is volt bőség rendesen, föleg csokiból, de szerencsére kordában tudtuk tartani a csokievészetet. Most pedig ,hogy elmúlt húsvét, már nem is hiányolja. A tojások egy része ki sincsen bontva, a kibontottak pedig majd egy sütiben végzik:-) Szerencsére mayával általában meg lehet beszélni a dolgokat és tudja, hogy ha csokiról van szó, azon belül pedig arról a bizonyos tojásról és rokonairól akkor mind két feléből egyet egyet haraphat és kész. Ez a módszer be is vált. Egy eset kivételével. Nem figyeltem és mire visszanéztem, a csokinak hűlt helye volt. Maya pedig boldogan újságolt a hogy megette az összeset:-)
Szóval szombaton délelőtt Zsuzsi mama jött, hogy együtt megkereshessék a nyuszija ajándékait. kaptott könyveket és persze csokit. Délután a mi nyuszink pottyantotta a bokrokba az ajikat mire Cicó felébredt. Nagyon édes volt ahogy keresgélte az ajándékokat. Kapott üvegggolyókat, kirakót, csokit, memóriajátékot és egy csúszdát. A legnagyobb sikere az üveggolyóknak volt:-)


Vasárnap a veszprémi állatkertbe látoggattunk el.A Lukács család apraja és nagyja is csatlakozott hozzánk. Szerencsére megúsztuk eső nélkül és még a nap is kisütött. Csak a szél fújt nagyon, ezért hidegebbnek éreztük a valós hőmérsékletet. A veszprémi állatkert gyönyörű a dzsungel játszórész pedig fantasztiusan meg van csinálva. A szafari rész is most készült el, olyannyira, hogy egy-két részlege még nem került átadásra. Az állatoknak hatalmas helyük van és láthatóan jól is érzik magukat. Láttunk KÉT NAPOS TEVÉT is. Úristen annyira édes volt. Hatalmas lábai voltak,a bundája pedig szürke szinű volt. Látszott rajta, hogy nem igazán érti, hogy mi is történi vele. Aztán Maya lovagolt is, életében először. Azt gondoltam, hogy nem fog neki tetszeni, de szerencsére nem akart leszállni a lóról, mert nagyon élvezte. Aztán lassan a kijárat felé vettük az irányt, mert már 4 óra is elmúlt, az ebéd utáni alvás kimaradt, ennek pedig elég látható jelei voltak Mayán. Nyűgös volt, hisztis és semmi sem volt úgy jó ahogy éppen volt. A kocsiban rögtön el is aludt. Majdnem 6 óra volt mikor felébredt, de nem okozott gondot neki, hogy 8 kor lefeküdjön aludni. Szuper kis nap volt.

A hétfői napot a szüleimnél töltöttük. Először apukámékhoz, majd anyumékhoz mentünk. Egész napos program volt, jó sok ajándékkal megfűszerezve.
Hát igy telt a mi 2010-es húsvétunk.

2010. ápr. 15.

Az Élő Mátrix




A szerző véleménye:

AZ ÉLŐ MÁTRIX - Egy film a gyógyítás új tudományáról

Új rálátás a testünk, tudatunk és egészségünk összefüggéseire

Az Élő Mátrix A Gyógyítás új tudománya, (teljes estés) filmben megismerhetjük azt a finoman átszőtt hálót, melyben az egészségünket befolyásoló tényezők rejteznek. Felfedezhetjük az egészségről alkotott legújabb elméleteket, az emberi test-mező kvantum fizikájától indulva a szív koherencián át az információs gyógyításig. Tudósok, pszichológusok, bioenergetikai kutatók és holisztikus gyógyítók osztják meg velünk tudásukat, élményeiket és felismeréseiket.

Tudományos alapokon nyugvó gyógymód vagy „csodálatos gyógyulás?

Egy agyvérzést szenvedett görög kisfiú családja az újra-kapcsolódó gyógyítás segítségével javít a kisfiú életminőségén. Egy gyógyíthatatlan agytumorral diagnosztizált brit asszony a neurolingvisztikai programozásba veti bele magát. Egy krónikus fáradságban szenvedő amerikai asszony, miután minden más csődöt mondott, az információ alapú gyógymódot kezd alkalmazni. Mindhárman csodálatos gyógyuláson mennek keresztül.

A filmben a kutatók és gyógyítók felfedik a gyógyulások hátterében meghúzódó tudományos elméleteket és megosztják velünk elképzeléseiket, hogy ezek az új felfedezések hogyan befolyásolhatják a jövő orvoslását.
AZ ÉLŐ MÁTRIX - Egy film a gyógyítás új tudományáról

Új rálátás a testünk, tudatunk és egészségünk összefüggéseire

Az Élő Mátrix A Gyógyítás új tudománya, (teljes estés) filmben megismerhetjük azt a finoman átszőtt hálót, melyben az egészségünket befolyásoló tényezők rejteznek. Felfedezhetjük az egészségről alkotott legújabb elméleteket, az emberi test-mező kvantum fizikájától indulva a szív koherencián át az információs gyógyításig. Tudósok, pszichológusok, bioenergetikai kutatók és holisztikus gyógyítók osztják meg velünk tudásukat, élményeiket és felismeréseiket.

Tudományos alapokon nyugvó gyógymód vagy „csodálatos gyógyulás?

Egy agyvérzést szenvedett görög kisfiú családja az újra-kapcsolódó gyógyítás segítségével javít a kisfiú életminőségén. Egy gyógyíthatatlan agytumorral diagnosztizált brit asszony a neurolingvisztikai programozásba veti bele magát. Egy krónikus fáradságban szenvedő amerikai asszony, miután minden más csődöt mondott, az információ alapú gyógymódot kezd alkalmazni. Mindhárman csodálatos gyógyuláson mennek keresztül.

A filmben a kutatók és gyógyítók felfedik a gyógyulások hátterében meghúzódó tudományos elméleteket és megosztják velünk elképzeléseiket, hogy ezek az új felfedezések hogyan befolyásolhatják a jövő orvoslását.


A filmet itt tudjátok megnézni
Ajánlanám mindenkinek, még szkeptikusoknak is hátha kicsit elgondolkoznak rajta. A hozzászólásoka és véleményeket is érdemes elolvasni. Jó szórakozást.

2010. ápr. 3.

Húsvéti mese



Kedves rokonaink, barátaink, ismerőseink és mindenki aki erre jár! Ezzel az aranyos kis mesével kívánunk Boldog húsvéti ünnepeket!!

HÚSVÉTI TOJÁSOK

Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével. Rendes, jóravaló erdei nyulak voltak Tapsiék, és bár hosszú volt a fülük meg kurta a farkuk, senkinek az erdőben panasza nem lehetett ellenük.
Egy reggelen, éppen újév reggelén, Tapsiné azt kérdezte az urától:
- No, édes apjukom, mit főzzek ma ebédre?
Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta:
- Jó lesz egy kis takarmányrépa. Ha meg találsz a piacon édes káposztatorzsát, hozhatsz belőle a gyerekeknek.
A gyerekek nagyon szerették a káposztatorzsát, és örömükben mindjárt ugrálni kezdtek az asztal körül. Tapsiné asszony pedig a cseléddel elment a piacra.
Hanem jó félóra múlva már vissza is jött megint, átfázva a nagy hidegtől, tüsszentve, és üres kosárral.
- Hol van a répa? - kérdezte az öreg nyúl.
- Hát a káposztatorzsa? - kérdezték a kicsinyek.
- A káposztatorzsának már elmúlt az ideje, a répáé még meg se jött. A vásáros kofák a nagy havazás miatt be se jöhettek a falvakból, még csak gyönge fahéjat sem tudtam venni. Egy pár fiatal fának szóltam ugyan visszajövet, de ők azt mondták, hogy ebben a kegyetlen hidegben nekik is kell a héjuk. Az öreg nyúl megvakarta erre hosszú fületövét, a kicsinyeknek pedig sírásra állott a szájuk. Kevés szecska volt ugyan még a kamrában, de ilyen napon, újév napján, még a mezei egér asztalán is különb ebédet tálalnak föl.
Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta:
- Baj, hát baj, de azért nem kell ám mindjárt sírni!
Aztán odafordult nyúlné asszonyhoz, hogy öltöztesse fel jó melegen a gyereket. Az asszony fel is öltöztette őket, meleg kendőt is kötött mindegyiknek a nyakára, hogy köhögést ne kapjanak a reggeli ködben.
- Gyerekek - mondta az öreg nyúl -, menjetek át a tisztásra az erdész bácsihoz. Köszöntsetek rá illedelmesen, mondjátok, hogy boldog újévet és jó egészséget kívántok neki, és hogy jó szívvel venném, ha valami kis finom főzelékfélével segítene rajtunk.
A gyerekek mindjárt szaladni akartak, de az apjuk utánuk szól:
- Azt mondom, ne bácsikázzátok az erdész urat, hanem szólítsátok tekintetes úrnak.
Az anyjuk pedig azt mondta:
- Meg ne álljatok a jégen csúszkálni! Ha meg azokkal a bolondos vizslakölykökkel találkoztok, kerüljétek el őket okosan, hogy fogócskát ne játsszanak veletek megint. A gyerekek kézen fogva mentek az erdőn át, az erdészlak felé. Meglehetősen jól viselték magukat, csak néha böktek meg alattomban egy-egy havas bokrot, hogy egy kis havazást csináljanak. Az erdész urat a kert alatt találták a három kisfiával. A kisnyulak elmondták a mondókájukat, az erdész meg tüstént beküldte a fiait az erdészméhez, hogy adjon valamit a nyulaknak. Adott is négy-négy nagy répát. A kisnyulak a répákkal hazafelé mentek. Mikor az ismerős erdőbe értek, jókedvük kerekedett, és futkosni kezdtek.Azzal ijesztettek egymásra, hogy "Jön a róka!�Aztán nagy versengéssel iramodtak házuk felé. Aznap nyúléknál igen jó ebéd volt. Első fogásuk répaleves, aztán pirított répa répamártással, a harmadik fogás répafőzelék, végül kirántott répa. A télnek vége lett, és a nyulak egyszerre csak azon vették észre magukat, hgoy a hó elkotródott a házuk tájékáról, és hogy régi ismerőseik, a vándormadarak megint ott csicseregtek a fák között, csodálatos dolgokat mesélve idegen országokról, hol a télen jártak.
A nyulaknak most már nem kellett többé az erdészhez fodulniok, ha megéheztek, mert az erdő tele volt bársonyos fűvel és illatos herével. Hanem azért nem feledkeztek meg erdészékről. Az öreg nyúl azt mondta:
- Ilyen nagy úrral jó fenntartani a barátságot, és nem lehet tudni, mi lesz a jövő télen.
Éppen húsvét éjjelén volt, mikor a legnagyobb csendben furcsa egy társaság sompolygott az erdészék kertjébe.
Tapsiék voltak meg a rokonságuk. Elől Tapsiné ment, egy-egy piros tojást vitt a hóna alatt. Aztán Tapsi úr jött, ez meg akkora húsvéti tojást hentergetett maga előtt, amelynél nagyobbat és szebbet sose láttam. Kék bársonyból volt ez a húsvéti tojás, arany abronccsal. Aztán jöttek a többiek, ők meg kosárban, pici szekérben hozták a sok húsvéti tojást. Mikor a kertbe értek, serényen munkához láttak. A kicsinyek ügyes fészkeket raktak a fűben, a bokrok alatt, az öregek meg óvatosan elosztogatták a tojásokat a fészkekben. Mikor elvégezték a munkájukat, usgye!... visszairamodtak az erdőbe.
Másnap az erdész már korán reggel lent járt a kertben. Később leszólította a gyerekeket is:
- Gyerekek - mondta -, nekem úgy rémlik, mintha nyomokat látnék a kertben. Ha itt jártak, akkor itt is hagytak valamit. Jó lesz egy kicsit körülnézni a bokrok alatt.
A gyerekek szétfutottak a kertben, aztán itt is, ott is hallatszott az örömkiáltásuk, amint egy-egy húsvéti tojással megrakott fészekre bukkantak. Az a kékbársonyos, aranyabroncsos tojás, melyet Tapsi úr maga görgetett be a kertbe, tele volt cukorral.Én is megkóstoltam, mert éppen akkoriban vendégségben voltam az erdészéknél, és egész komolyan mondom, hogy alig ettem még ennél édesebb cukrot.

Móra Ferenc

2010. ápr. 1.

Ovinézőben


Bizony bizony! Ez az idő is elérkezett. Maya októbertől ovis lesz. ( ha felveszik)
Szóval a tegnap délelőtti program a Pipitér ovi szemrevételezése volt. Nagyon közel van hozzánk, a szomszéd utcában. (Az ovihoz tartozik még egy másik ovi is, kicsit messzebb. A különbség pedig az a kettő között, hogy a másik hagyományörző módszereket alkalmaz, ez pedig a környezettudatos nevelést támogatja.) Maya tempójával is 10 perc alatt odaértünk. Persze nyakig sarasan, mert útközben sikerült hassal beleesnie, a 10 km-es körzet legnagyobb tócsájába. Még szerencse, hogy esőnaci és esőkabi volt rajta. Az ovi előtt találkoztunk Marcipánékkal, mert ha minden flottul megy, Ők bizony egy oviba fognak járni. Az óvoda vezetője egy nagyon szimpatikus hölgy volt és minden kérdésünkre készségesen válaszolt. A beiratkozás május első hetében lesz és akkor bővebb felvilágosítást is kapunk az ovis életről. Az egyik terembe be is kukucskálhattunk és az ovi játszóterét is megnézhettük. A terem nagyon otthonosan van berendezve. Még galéria is van ahol lehet bunkerezni meg babázni. Maya ezt rögtön ki szerette volna próbálni és szerintem fel sem tünt volna neki ha otthagyom pár órára:-) A mosdóban a polcon katonás sorrendben sorakoztak a fogmosópoharak a fogkefékkel, alattuk pedig a törölközők, a belehímzett jelekkel. És minden pici volt. Pici mosdó, pici wc, pici székek, padok, asztalok, fogasok. Az ovi játszóterén is jót játszottak a gyerkőcök. Az egészet birtokba vehették, mert a csoportoknak nem volt kinti foglalkozásuk. Mayát alig lehetett hazarángatni. Nagyon pozitív élményekkel távoztunk és kicsit megnyugodtam, hogy mayának ennyire bejött ez az ovi dolog. Szoktunk már beszélgetni róla, hogy ősztől ovis lesz, de szerintem azt még teljes egészében nem tudja felfogni, hogy Én nem leszek vele. Remélem a beszoktatás is simán fog menni. Bár azt hiszem én nehezebben fogom megélni a a legtöbbet együttöltött korszakunk végét.

Családunk bolygói


Marcipánéknál találtam. Talán hasznos lehet!!





B12-es kisbolygó – avagy a családi elfojtásokról
Egy családban történő kisebb-nagyobb gond, probléma, mindig figyelmeztetés.
Ha valaki beteg lesz, azt mondja a maga módján – szeressetek engem! A beteg ember nem okos gondolatokat, elemzést, meditációt igényel, hanem törődést, ölelést és szeretettel főzött ételt. Ha az ember létrehoz egy kis lényt, egy gyermeket (és esküszöm nem fogok hivatkozni a nyálas kisherceg-róka párhuzamra), kap valakit, aki nagyon erősen kötődik hozzá, bármit is tesz.
A csecsemő-anya kapcsolatban, ha a kicsi beteg, az anyatejben ellenanyagok jelennek meg, a mama kis gyógyszergyárrá alakul. Ez később erről a fizikai szintről inkább egy szoros energetikai köldökzsinórrá alakul át, ahol az áramlás oda-vissza működik.

Ha a családot bolygókkal szimbolizáljuk, a kisbolygók a nagy bolygók vonzásában élnek. Az ő életük nem képzelhető el a nagybolygó nélkül, ezért lehetetlen feladat anyaként-apaként lélekben laza szingliként élni egy családon belül. A családi köldökzsinór nem a testek, hanem a lelkek között feszül. Az áldozat egyik része, hogy a magunk életének egy darabját fel kell áldozni a család egységéért. És ez nem azt jelenti, hogy fizikailag jelen vagy, a 24 órából 10-ben. Ha lélekben nem vagy a gyerekeiddel, hiába látszol papíron áldozatos mintaszülőnek. Nem lehet két mátrixban élni egyszerre.

Ha két szülő látszatkapcsolatban van egymással, ami lehet steril, békés, érzelemmentes, de éli külön-külön az áloméletét, ez disszonanciát teremt az energiahálóban. A teljes fatalizmus, azaz sodortatom magam, majd csak lesz valami, nem működik a családban, ahol felelősséggel tartozol a másikért. A gyerekek őszinte lények, és gyorsabb minden folyamatuk, mint a felnőtteké. Szóval, te lehetsz a világ legjobb elfojtója, de ez nem a magánügyed. A problémád energiaszinten megérkezik a gyerekhez a lelki köldökzsinóron keresztül. Ő először a feltétlen szeretetet sugározza vissza, majd később az egyensúly szabályai szerint elkezd rá hatni a disszonancia. Ha a szülők szexuális problémával küzdenek (egymással), mondjuk teljesítménykényszer az egyik oldalról, elutasítás a másikról, akkor ez egy kisgyereknél azon a testtájékon jelentkezhet betegség formájában. Gyorsabbak az életfolyamataik, így előbb, mint a papa vizelési problémái...
A ki nem mondott szülői gondolatok gyakran dadogás formájában képződnek le egy kisgyereknél.
Aki nem hiszi, nézzen utána, hogy halnak meg daganatos betegségekben a kutyák gazdáik helyett, milyen egy neurotikus nő anorexiás macskája, hogy lesz álterhes egy fogamzóképtelen asszony kutyája, stb. Az állatok rövidebb idő alatt manifesztálják a pszichés problémákat betegségként. Azét, akit legjobban szeretnek. Így működnek a gyerekek is.

A megoldást az őszinteségen kívül nem tudom. Ha van szeretet a családban, amire lehet építeni, akkor érdemes az egoizmusból kilépve egy nagy kört képezni, és azt mondani egymásnak: – ezt elrontottuk. Nem beszéltünk dolgokról, ami bennünk él, ami bánt minket. Mától kezdve mindenki elmondhatja, és mi, többiek meghallgatjuk. És az együttes energiánk elég lesz a semlegesítéshez!

Végül néhány homeopátiás szer, mely segíthet, hogy meginduljon a kommunikáció, bár ezt a fajta kezelést ajánlott tapasztalt homeopatára bízni:

Natrium chloratum, azaz konyhasó, a visszatartás, visszafojtás, lenyelt érzelmek szere.

Staphysagria, ha valaki a családban úgy érzi, aránytalanul sokat szenved, és elfojtja a dühét.

Sepia, az áldozatos férfigyűlölő állapot szere, gyakran depresszióval párosulva.

Lycopodium, merev, megközelíthetetlen, gátlásosnak tűnhet, de néha kirobbanóan agresszív tud lenni. Az okot gyakran egy domináns férfi személyében (apa, főnök) kell keresni.


forrás: http://homeopatia.info.hu/

2010. márc. 31.

Marcipán 3 éves !!!


Mi pedig abban a megtiszteltetésben részesülhettünk, hogy rész vehettünk a szülinapi buliján!! Magammal hozthattam Apát és Anyát is. Igazán jól sikerült kis buli volt. Volt torta, hatalmas tüzijátékkal, sok-sok játék és rengeteg gyerek. Mindenki igazán rendesen viselkedett, és csak néha kellett alkalmazni egy kis anyai szigort. Egy percre sem volt megállásuk, ki akartuk használni a buli minden percét rendesen. Még az evés és az ivás is csak kutyafuttában történt. De még így is pikk-pakk este lett és vége lett a bulinak. bepakoltuk hát hulla fáradt szüleinket az autóba és mindenki hazament.
Mégegyszer köszönjük szépen, hogy ott lehettünk!!!



2010. márc. 28.

Váratlan vendégek


Átlagos tavaszi Péntek délutánnak néztünk elébe. Ebéd utáni alvás után a játszóteret néztük ki a délutánunk eltöltéséhez. Induláshoz készülődtünk amikor csörgött a telefonom. Anita uncsitesóm volt, hogy Flórával beugranának hozzánk a ha itthon vagyunk, de csak később. Lementünk tehát a játszira picit, mert már beigértem Mayának, de siettünk haza,nehogy Flóráék ne találjanak itthon. A csajszik olyan édesen tudnak örülni egymásnak. Sikongatnak, nevetnek, kiabálnak, majd hatalmas ölelés és puszi. Kérdés sem volt, hogy nálunk fürdenek és vacsoráznak-e. Nagyon szeretem az ilyen együtt fürdős, vacsorázós estefeléket:-) Nemkülönben a két lány. Flóra annyira de annyira várta már a közös pancsit, hogy még meg sem engedtem a vizet, Ő már szinte pucéran rohangált. Aztán Mayával megbeszélték , hogy nemsokára mennek fürdeni, csak még nincsen kész a víz. Mindezt kb 2 percen keresztül tárgyalták. Mi meg Anitával félig meghatottan kuncogva hallgatóztunk a konyhában. A csajok éppen landoltak a kádban amikor Moncsi telefonált, hogy Maka nálunk vacsizhat-e. Hát persze, hogy igen!! És fürödhet is ha van kedve. De Ő inkább csak fotózta a csajokat, meg élvezte az egyeduralmat a játékok közt. Olyan jó fejek voltak. Nagyon rendesen vacsiztak, (persze volt aki nem tudott a popiján rendesen megülni)aztán még kicsit játszottak. Közben Mapuka is hazaérkezett és élvezhette a rendet és a gyerekzsivalyt:-) Nagyon jó volt, hogy váratlan vendégeink voltak!!!! Most, hogy itt a jó idő remélem még sok ilyen délutánunk lesz. Nagyon várom már az itt-ott vacsorázós-fürdős- pizsiben hazautazós napokat.