Lilypie Third Birthday tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. ápr. 16.

Húsvét 2010


Kissé kések a posttal, de azért nálunk is járt ám a nyuszkó!! Ráadásul egy nappal hamarabb elkezdte hordozgatni az ajándékait, nehogy a bőség zavara szindróma álljon fel. Így is volt bőség rendesen, föleg csokiból, de szerencsére kordában tudtuk tartani a csokievészetet. Most pedig ,hogy elmúlt húsvét, már nem is hiányolja. A tojások egy része ki sincsen bontva, a kibontottak pedig majd egy sütiben végzik:-) Szerencsére mayával általában meg lehet beszélni a dolgokat és tudja, hogy ha csokiról van szó, azon belül pedig arról a bizonyos tojásról és rokonairól akkor mind két feléből egyet egyet haraphat és kész. Ez a módszer be is vált. Egy eset kivételével. Nem figyeltem és mire visszanéztem, a csokinak hűlt helye volt. Maya pedig boldogan újságolt a hogy megette az összeset:-)
Szóval szombaton délelőtt Zsuzsi mama jött, hogy együtt megkereshessék a nyuszija ajándékait. kaptott könyveket és persze csokit. Délután a mi nyuszink pottyantotta a bokrokba az ajikat mire Cicó felébredt. Nagyon édes volt ahogy keresgélte az ajándékokat. Kapott üvegggolyókat, kirakót, csokit, memóriajátékot és egy csúszdát. A legnagyobb sikere az üveggolyóknak volt:-)


Vasárnap a veszprémi állatkertbe látoggattunk el.A Lukács család apraja és nagyja is csatlakozott hozzánk. Szerencsére megúsztuk eső nélkül és még a nap is kisütött. Csak a szél fújt nagyon, ezért hidegebbnek éreztük a valós hőmérsékletet. A veszprémi állatkert gyönyörű a dzsungel játszórész pedig fantasztiusan meg van csinálva. A szafari rész is most készült el, olyannyira, hogy egy-két részlege még nem került átadásra. Az állatoknak hatalmas helyük van és láthatóan jól is érzik magukat. Láttunk KÉT NAPOS TEVÉT is. Úristen annyira édes volt. Hatalmas lábai voltak,a bundája pedig szürke szinű volt. Látszott rajta, hogy nem igazán érti, hogy mi is történi vele. Aztán Maya lovagolt is, életében először. Azt gondoltam, hogy nem fog neki tetszeni, de szerencsére nem akart leszállni a lóról, mert nagyon élvezte. Aztán lassan a kijárat felé vettük az irányt, mert már 4 óra is elmúlt, az ebéd utáni alvás kimaradt, ennek pedig elég látható jelei voltak Mayán. Nyűgös volt, hisztis és semmi sem volt úgy jó ahogy éppen volt. A kocsiban rögtön el is aludt. Majdnem 6 óra volt mikor felébredt, de nem okozott gondot neki, hogy 8 kor lefeküdjön aludni. Szuper kis nap volt.

A hétfői napot a szüleimnél töltöttük. Először apukámékhoz, majd anyumékhoz mentünk. Egész napos program volt, jó sok ajándékkal megfűszerezve.
Hát igy telt a mi 2010-es húsvétunk.

2010. ápr. 3.

Húsvéti mese



Kedves rokonaink, barátaink, ismerőseink és mindenki aki erre jár! Ezzel az aranyos kis mesével kívánunk Boldog húsvéti ünnepeket!!

HÚSVÉTI TOJÁSOK

Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével. Rendes, jóravaló erdei nyulak voltak Tapsiék, és bár hosszú volt a fülük meg kurta a farkuk, senkinek az erdőben panasza nem lehetett ellenük.
Egy reggelen, éppen újév reggelén, Tapsiné azt kérdezte az urától:
- No, édes apjukom, mit főzzek ma ebédre?
Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta:
- Jó lesz egy kis takarmányrépa. Ha meg találsz a piacon édes káposztatorzsát, hozhatsz belőle a gyerekeknek.
A gyerekek nagyon szerették a káposztatorzsát, és örömükben mindjárt ugrálni kezdtek az asztal körül. Tapsiné asszony pedig a cseléddel elment a piacra.
Hanem jó félóra múlva már vissza is jött megint, átfázva a nagy hidegtől, tüsszentve, és üres kosárral.
- Hol van a répa? - kérdezte az öreg nyúl.
- Hát a káposztatorzsa? - kérdezték a kicsinyek.
- A káposztatorzsának már elmúlt az ideje, a répáé még meg se jött. A vásáros kofák a nagy havazás miatt be se jöhettek a falvakból, még csak gyönge fahéjat sem tudtam venni. Egy pár fiatal fának szóltam ugyan visszajövet, de ők azt mondták, hogy ebben a kegyetlen hidegben nekik is kell a héjuk. Az öreg nyúl megvakarta erre hosszú fületövét, a kicsinyeknek pedig sírásra állott a szájuk. Kevés szecska volt ugyan még a kamrában, de ilyen napon, újév napján, még a mezei egér asztalán is különb ebédet tálalnak föl.
Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta:
- Baj, hát baj, de azért nem kell ám mindjárt sírni!
Aztán odafordult nyúlné asszonyhoz, hogy öltöztesse fel jó melegen a gyereket. Az asszony fel is öltöztette őket, meleg kendőt is kötött mindegyiknek a nyakára, hogy köhögést ne kapjanak a reggeli ködben.
- Gyerekek - mondta az öreg nyúl -, menjetek át a tisztásra az erdész bácsihoz. Köszöntsetek rá illedelmesen, mondjátok, hogy boldog újévet és jó egészséget kívántok neki, és hogy jó szívvel venném, ha valami kis finom főzelékfélével segítene rajtunk.
A gyerekek mindjárt szaladni akartak, de az apjuk utánuk szól:
- Azt mondom, ne bácsikázzátok az erdész urat, hanem szólítsátok tekintetes úrnak.
Az anyjuk pedig azt mondta:
- Meg ne álljatok a jégen csúszkálni! Ha meg azokkal a bolondos vizslakölykökkel találkoztok, kerüljétek el őket okosan, hogy fogócskát ne játsszanak veletek megint. A gyerekek kézen fogva mentek az erdőn át, az erdészlak felé. Meglehetősen jól viselték magukat, csak néha böktek meg alattomban egy-egy havas bokrot, hogy egy kis havazást csináljanak. Az erdész urat a kert alatt találták a három kisfiával. A kisnyulak elmondták a mondókájukat, az erdész meg tüstént beküldte a fiait az erdészméhez, hogy adjon valamit a nyulaknak. Adott is négy-négy nagy répát. A kisnyulak a répákkal hazafelé mentek. Mikor az ismerős erdőbe értek, jókedvük kerekedett, és futkosni kezdtek.Azzal ijesztettek egymásra, hogy "Jön a róka!�Aztán nagy versengéssel iramodtak házuk felé. Aznap nyúléknál igen jó ebéd volt. Első fogásuk répaleves, aztán pirított répa répamártással, a harmadik fogás répafőzelék, végül kirántott répa. A télnek vége lett, és a nyulak egyszerre csak azon vették észre magukat, hgoy a hó elkotródott a házuk tájékáról, és hogy régi ismerőseik, a vándormadarak megint ott csicseregtek a fák között, csodálatos dolgokat mesélve idegen országokról, hol a télen jártak.
A nyulaknak most már nem kellett többé az erdészhez fodulniok, ha megéheztek, mert az erdő tele volt bársonyos fűvel és illatos herével. Hanem azért nem feledkeztek meg erdészékről. Az öreg nyúl azt mondta:
- Ilyen nagy úrral jó fenntartani a barátságot, és nem lehet tudni, mi lesz a jövő télen.
Éppen húsvét éjjelén volt, mikor a legnagyobb csendben furcsa egy társaság sompolygott az erdészék kertjébe.
Tapsiék voltak meg a rokonságuk. Elől Tapsiné ment, egy-egy piros tojást vitt a hóna alatt. Aztán Tapsi úr jött, ez meg akkora húsvéti tojást hentergetett maga előtt, amelynél nagyobbat és szebbet sose láttam. Kék bársonyból volt ez a húsvéti tojás, arany abronccsal. Aztán jöttek a többiek, ők meg kosárban, pici szekérben hozták a sok húsvéti tojást. Mikor a kertbe értek, serényen munkához láttak. A kicsinyek ügyes fészkeket raktak a fűben, a bokrok alatt, az öregek meg óvatosan elosztogatták a tojásokat a fészkekben. Mikor elvégezték a munkájukat, usgye!... visszairamodtak az erdőbe.
Másnap az erdész már korán reggel lent járt a kertben. Később leszólította a gyerekeket is:
- Gyerekek - mondta -, nekem úgy rémlik, mintha nyomokat látnék a kertben. Ha itt jártak, akkor itt is hagytak valamit. Jó lesz egy kicsit körülnézni a bokrok alatt.
A gyerekek szétfutottak a kertben, aztán itt is, ott is hallatszott az örömkiáltásuk, amint egy-egy húsvéti tojással megrakott fészekre bukkantak. Az a kékbársonyos, aranyabroncsos tojás, melyet Tapsi úr maga görgetett be a kertbe, tele volt cukorral.Én is megkóstoltam, mert éppen akkoriban vendégségben voltam az erdészéknél, és egész komolyan mondom, hogy alig ettem még ennél édesebb cukrot.

Móra Ferenc

2010. márc. 8.

Boldog Nőnapot!


A nõ azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.
Amiel Henri-Frederic

2010. jan. 5.

2009 utolsó napja

Mayátlanul telt. Legalábbis nekünk szülőknek. Bálványosra mentünk szilveszterezni egy szuper kis csapattal Natkóék vidéki házába. Maya pedig itthon maradt Anyukámmal. Sokat vívódtunk rajta, hogy elvigyük-e magunkkal, de végül úgy döntöttünk sokkal jobb mindenkinek ha itthon marad. Végül is csak másfél napra mentünk és igy nem kellett bepakolni a fél házat, anyukám szabadon élvezhette a Nagymamaság minden örömét és nekünk is volt alkalmunk kikapcsolódni. Nagyon kellemes másfél napunk volt. A szilveszter estét átbeszélgettük és rengeteget nevettünk. Meg persze ettünk. Asszem lencse és süti mérgezést kaptam:-) Az elseje is nagyon jó hangulatban telt. Nem is tudom mikor nevettem ennyit utoljára. Maya persze nagyon hiányzott és még lelkiismeret furdalásom is volt párszor, hogy nem vittük magunkkal, de nem tudtunk volna ennyire kikapcsolni ha velünk lett volna. Igy volt ez jó ahogy volt. Kora este indultunk haza, így mire hazaértünk Maya már aludt. Azt hittem nem is találkozom vele csak reggel, de változott a program. A kisasszony elkezdte kinöveszteni a két alsó nagyrágó fogát, ezért volt jó néhány találkozásunk egymással az éjszaka folyamán. Szóval napok kérdése és 18 fogúak leszünk:-)

2009. dec. 28.

A mi 2009- es karácsonyunk így telt

24.-én reggel mire felébredtem, az angyalka egy csodálatos karácsonyfát hozott a nappalinkba. Nagyon tetszett, jól meg is vizsgáltam és beosztottam, hogy melyik dísz kié! Minden családtagomnak és ismerősömnek jutott szerencsére. Aztán apával játszottunk, anya meg sütött-főzött mert ebédre jöttek a Mamáék. Azt, hogy a Mamáék ide érjenek már nem vártam meg, mert anya gyors ebéd után hamar ágyba dugott, hogy délutánra kipihent legyek. A délután az ajándékok bontogatásával és kipróbálásával telt. Nagyon hasznos és klassz ajándékokat sikerült az angyalkának beszereznie. Miután Mamáék elmentek, hármasban folytattuk a karácsonyozást lefekvésig. A sok ajándéktól annyira fel voltam dobva, hogy alig lehetett ágyba varázsolni. Pedig muszáj volt, hogy kialudjam magam mert mozgalmas nap állt előttem. Reggel összeszedtük magunkat és meg sem álltunk a Papáékig. Képzeljétek itt is volt karácsonyfa és az angyalka itt is hagyott nekem ajándékokat. Még anya kiskori kesztyűjét is elküldte nekem a dédivel. Ennek mondjuk anya örült a legjobban. Ettünk-ittunk, játszottunk, Apa felturbózta a számítógépet és bevezette papát az internet rejtelmeibe. Gyorsan szaladt az idő, nekünk pedig indulni kellett tovább a dédiékhez.


A kocsiban még véletlenül sem aludtam el , pedig fáradt voltam. Nem akartam egy percet sem elvesztegetni a karácsonyból. Itt is volt karácsonyfa és az angyalka itt is hagyott nekem ajándékot bőven. Meg persze a Flórának is. Flórával ismét hamar egymásra találtunk és jól elszórakoztattuk a többieket. A Nanát most sem hagytam egyhelyben ülni és nem is menten nélküle sehova. A szájfényt is megtanultam profi módon használni és nem csak magamat tudom kicsinosítani vele hanem bárkit aki hagyja. Nagyon szép és szeretetteljes délutánt sikerült együtt eltöltenünk. Csak olyan rövid volt. Azt hiszem a dédi volt a legboldogabb, hiszen az egész család együtt volt. Mi pedig azért adtunk hálát az angyalkáknak, hogy Ő is velünk lehetett. Gyorsan repült az idő és este lett. Indulnunk kellett haza, hogy a kocsiban kipihenhessem magam.







Karácsony utolsó napjának délutánját Emmáéknál töltöttük, baráti körben. Emmáék nemrég költöztek új lakásba, ezt mentünk megnézni. Hatalmas bulit csaptunk az Emmával. Az ősök csak néztek, hogy milyen jól elvagyunk. Szinte ránk sem kellett kukkantani. Ettünk-ittunk, fogócskáztunk, csúszdáztunk, bújócskáztunk, ágyon ugráltunk, elfáradtunk. Emmával hatalmas cimbik lettünk.
Hát így telt a mi kis karácsonyunk.









2009. dec. 23.

Szeretetben gazdag, Békés, Boldog Karácsonyt Kívánunk Mindenkinek!!!!


Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyő illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mi is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.

2009. okt. 9.

BODOJO SZÜPOJÓ ANYUCI

Már Boldogságosan indult a Nap ezen mondat hallatán:-)

2009. máj. 8.

Négy az egyben party

Hétvégén négy az egyben partyn voltunk. Elsősorban anya uncsitesója Geri ballagása volt. Másodsorban Nana (nagyi) szülinapja, harmadsorban Anyáknapja és végül, de nem utolsó sorban, lánykérés. Ekkának (Anya nénikéje) kérte meg a Csabi a dédikémtől a kezét. Dédi pedig boldogan odaadta!! A ballagás ceremóniáján sajna nem tudtunk részt venni, mert reggel 9 kor kezdődött gyöngyösön. Szóval nekünk csak a dínom-dánom maradt. Szuper kis családias bulivolt.

2009. máj. 3.

Az Édesanya teremtése

Emma blogján olvastuk ezt a kis történetet és nem tudtam nem kirakni.
Bruno Ferrero:
Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az elöző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyitson, és legalább hat pár keze legyen.Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:- Hat pár?- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.- Olyan sok?A jó Isten bólintott.- Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok." Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.Az angyal kiváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi:- Túl gyöngéd.- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.- Tud gondolkodni?- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.- Hát az meg mire jó?- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget. - Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.Finom melankóliával válaszólt az Úr- Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!

Anyák Napja

Fazekas Anna: Köszöntő

Hajnaltájban napra vártam,
hüs harmatban térdig jártam,
szello szárnyát bontogatta,
szöghajamat fölborzolta.

Hajnaltájban rétre mentem,
harmatcseppet szedegettem,
pohárkába gyüjtögettem,
nefelejcset beletettem.

Hazamentem, elpirultam,
édesanyám mellé bújtam,
egy szó sem jött a nyelvemre,
könnyem hult a nefelejcsre.

Édesanyám megértette,
kicsi lányát ölbevette,
sürü könnyem lecsókolta,
kedve szóval, lágyan mondta:
„Be szép verset mondtál, lelkem,
be jó is vagy, kicsi szentem!"
S nyakam köré fonva karját
ünnepeltük anyák napját.

2009. febr. 14.

Drága Marcipánom!!!!



Drága Marcipánom!
Neked is nagyon-nagyon boldog valentin napot kívánok!
Pont ma találtam rá az első közös fotóinkra. Már akkor is szerettelek!!!
Puszika Cicó!
Nekem is van egy meglepim a számodra:-)