A tavasz első hétvégéje

Nálunk nem a pihenés jegyében telt, ugyanis elkezdődtek a kerti munkálatok. A tél, finoman szólva lestrapálta a kertünket. A rendbeszedés nagy részét sikerült is elvégeznünk. Fák-bokrok metszése, falavelek összegereblyézése, veteményeskert felásása, virágültetés, rendrakás, Maya tavaszi játékainak előszedése. Ezek szerepeltek a repertoárban. Mondanom sem kell, Maya nagy segítség, főleg ha viráglocsolás és magocskák elültetéséről van szó. Rengeteg új dolgot kell ismét felfedeznie, és megtanulnia. Pl, hogy a légytől nem kell félni. Akárhányszor elrepül mellette egy légy, elkezd rohanni, miközben azt kiabálja, hogy MENEKÜLÉS JAJJ, JAJJ!!! De nem csak Mayának hozott újdonságokat a tavasz. MApuka is megtudta, hogy a bodobács nevezetű bogártól nem kell félni, mert nem bánt. Kicsi kora óta azt hitte, hogy ez egy veszélyes csípős bogár:-)))
A nagy kertészkedés közepette, azért volt időnk találkozni régebben látott barátainkkal is.

Vasárnap délelőtt egy órácskát sikerült a játszótéren eltöltenünk Emmával és Olivérrel. A csajok elég jól kijönnek egymással, Olivér meg bőszen követte őket. Az első játszótéri baleseten is túlvagyunk. Szerencsére komolyabb sérülés nélkül megúsztuk. Van a játszóterünkön egy kis fahíd, ami két mászókát köt össze. Tavaly Maya átfért a híd alatt, nem kellett lehúznia a fejét. Idén viszont már nem fér át alatta. Nem tudhatta és nekem sem jutott eszembe figyelmeztetni, hogy ha át akar szaladni alatta akkor húzza le a fejét. Mondanom sem kell, hogy át akart szaladni alatta és kapásból dobott egy akkora hátast szegény, hogy beleremegett a föld. Rettentően sírt és fájlalta a homlokát. De Ő okos kislány és tudja, hogy mire van szüksége. Kért, hogy gyógyítsam meg. Kb két percig kellett kezelnem, akkor szólt, hogy elég és futkározott tovább mintha misem történ volna. Szinte még csak puklija sem lett:-)


Délután pedig Bálinték jöttek át hozzánk. Bálint egy örökmozgó nagyfiú lett. Segítséggel már sétálni is tud és nem győztük követni a szemünkkel olyan gyorsan mászik. Egyik pillanatban még itt, a másikban már ott. És semmi sincsen biztonságban. Fura volt ezt látni, mert Maya klasszisokkal nyugodtabb és lassabb volt ebben a korban. Sőt a pakolás sem nagyon érdekelte. Nemhiába,rá kell jönnöm, hogy tényleg óriási különbség van a fiúk és a lányok között.Nagyon kellemes hétvége áll mögöttünk. Ránkfért már a napsütés, a mozgás, a barátokkal való találkozás és a frisslevegő

Egy nyugis nap

Nem vágytunk ma társaságra, ezért a késő délutáni DM-es vásárláson és a 30 perces játszóterezésen kívül nem is voltunk sehol. (nem kevés energiámba került rábeszélni az elindulásra ) Úgy volt jó a mai nap ahogy volt. Kettesben, hiszti nélkül, sok-sok nevetéssel, nagy délutáni alvással, pancsolással, homokozással,teljes összhangban.

Gyerekszigeten jártunk

Vasárnap végre jó idő volt és ki tudtunk menni a gyerekszigetre. Már előző héten is szerettünk volna kijutni, de az időjárás nem volt megfelelő egy szabadtéri programhoz. A szigeten találkoztunk Flóráékkal és a délelőttött velük töltöttük. Szerencsére Flóra most nem aludt. Tomboltunk szivacsokkal teli medencében, jártunk labirintusban és kötelek között majd egy játszóház szerű sátorban. Végül pedig együtt ebédeltünk. Ebéd közben tettem egy olyan dolgot, amire senki nem számított. Flóra tányérjáról elvettem egy szelet husít és visza sem adtam neki. Apa örült, Anya meg rosszul volt, husit eszem. Na jó. Nem vittem túlzásba a dolgot, mert 3 falat után elegem lett belőle. Krumpliból viszont Flórának köszönhetően degeszre ettem magam. Azt hitte én vagyok a játékbabaája és folyton csak etetett. Ebéd végeztével elköszöntünk Flóráéktól mert ők mentek haza én pedig a babakocsiba tetikélni. Nagy alvás nem volt, kb 25 percet sikerült aludnom. De így legalább pont felébredtem a Katáng koncertre. A koncert felénél kb Bálint barátom is megérkezett a szülivel. Szerintem neki is tetszett a koncert. A koncert után már nem vágytunk a nagy emberforgatagra és elmentünk a játszótérre. Na it sem voltak kevesebben, de záróprogramnak tökéletes volt. Ekkor már annyira fáradt voltam, hogy direkt kavicsokat dugdostam a szandimba, majd mentem hol Aphához, hol Anyához, hogy ÓÓÓ kavics.
Anyáék meg nem győzték a szandimat levenni, kavicsot kiszórni, szandit visszaadni és kezdeni előlről 2 perc múlva. Kb a 6.-7. kör után indultunk haza. Ha az időjárás engedi hétvégén is kilátogatunk a szigetre meeeeert annyira jóóó!

20 hónap

A 20 hófordulómat egy hatalmas csúszdázással ünnepeltük meg, a hajógyári szigeten lévő csuszis játszótéren. Hatalmas élmény volt, nem csak nekem hanem a szüleimnek is. Anya azt állítja, hogy kiskorában nem csuszizott annyit mint most. Persze eről én gondoskodtam.
na és akkor lássuk a tudományaimat, amit nem egyszerű csokorba gyűjteni.
Beszéd:
Napról napra egyre többet és szebben beszélek. A szavakat még csak néhány esetben kapcsolom össze. Inkább egymagukban használom őket.
A legújabbak:mojza-morzsa, buduta-bugyuta, kaja, kifi-kifli, á fel-állj fel, nyusi-nyuszi, makacs-malac, csiga, nincs, benne, kisás-kiszáll, csúúva-csúszda, hangya, kösszí, tessék, esi-eszik, alsi-alszik, kuka, kosz, kuku-kuki, vüle-füle, aca-arca, keze, lába, nyusi-nyuszi, ebéd, gólya,
Vannak olyan idegen szavak, ami anyának némi fejtörést okoztak mig meg nem fejtette őket.
mokacsita-mosógép, lokucs-zokni, úúúúúú-állatok farikncája, tilililili-kisegér, tuliluliluli-túrórudi, lapsí-zsip-zsup.
A szobatisztaságal egyenlőre még csak a babáim állnak jól. Én nem sietem el a dolgot. De legalább már szólok ha kaka van.
Evés terén óriási változáson megyek keresztül. lassan bármit megeszek és elkezdtem egyedül enni. pohárból még mindíg nem nagyon szeretek inni. Noddyt még mindíg imádom, főleg nézni. Egyedül kicserélem a dvd- ben a lemezt és el is indítom. persze miután kiválsztottam, hogy melyiket szeretném megnézni. rengeteg kincsem van amiket imádok ki be pakolászni, bíbelődni és szerepjátékozni velük. Egyre többet keresem más gyerekek társaságát. Néha vannak óriás hisztijeim, de alapjába véve egész nap vigyorgok. Hosszú távon nem szeretek autózni. Az ismerőseink és rokonaink közül mindenkit felismerek és meg is nevezek a fényképeken. Többnyire futva közlekedek és egyre kevesebbet használom a bakát (babakocsi). Magam után nem pakolok el, viszont elmondom, hogy anya hová rakja el a dolgaimat. Számolok négyig és legalább 6 mondókát ismerek. Ezeket elmutogatom és szavakat mondok belőlük. Ezen kívül abszolult önálló akaratom van és addig beszélek mutogatok míg meg nem értetem magam.

Füstbe ment Katáng koncert

Legalább is számunkra. Sajna ugyanis nem 4-kor kezdődött, hanem kettőkor. Azt, hogy anya nézte-e el az időpontot, vagy átrakták a koncertet, már soha nem tudjuk meg:-) pedig nagyon szerettük volna, hogy a Blankáék (Bangáék) is lássák-hallják mennyire szuper. Ráadásul iszonyú nagy tömeg volt a Vörösmarty téren, mert Könyvhét volt. Gyorsan el is mentünk onnan egy közeli játszótérre ami nagyon szupi volt. Szerencsére vasárnap megint lesz Katáng a Gyerekszigeten, szóval nem vagyok elkenődve.

Tavasz van

Visszavonhatatlanul kitavaszodott. Rügyeznek a fák, zöldel a fű, nyílnak a virágok, süt a napocska és tavasz illat száll a levegőben. Imádom ezt az évszakot. Szinte egész nap kint vagyunk a levegőn és játszóterezünk, sétálunk. Maya pedig olyan mint a tavasz. Elkezdett rohamosan kinyílni. Olyan dolgai vannak nap mint nap, hogy nem győzöm a fejemet kapkodni. De erről bővebben jövőhéten a másfeles bejegyzésben. Tegnap Flóráékhoz mentünk játszózni, nehogy megunjuk a mi játszónkat:-) A csajok megint tüneményesek voltak, ahogy próbálták játékra invitálni egymást és együtt játszani. Olyan édesek együtt. Néha még mindíg elgondolkozom, hogy biztosan oka van annak, hogy Ők szinte egyszerre, tíz hét különbséggel születtek. Fura, hogy Anitáéknak annyi kudarc után, pont mikor már lemondtak egy bébiről akkor sikerült. Köztem és Anita között sem sok a kor különbség, pár hónap. Csak mi ritkán találkoztunk. Mi felnőtt fejjel nőttünk össze. Na de Ők majd bepótolják helyettünk az elveszett gyermekéveket. Legalábbis remélem.

éppen hipp-hipp hurrázunk

Maya segít Flórának kimászni a gödörből

Tavaszi fáradtság????

Létezik egyáltalán ilyen??? Ha igen, akkor szerepel a tünetei között az egésznapálmosvagyok, semmiheznincsenkedvem, nemistudommilenneajó??? Szóval többek között ezért is nem irtam mostanság. Azért nem ástuk el magunkat teljesen, csak kicsit zötyögősebben telnek a napjaink. Járunk azért naponta játszótérre, voltunk fodrásznál, túl vagyunk egy fogzás okozta náthán, a szeredai baba-mama klubb és a csütörtöki csiri-biri szinte kötelező, tombol a Noddy mánia, Maya még mindig csakis kizárólag tésztát eszik, hol jobban, hol rosszabbul alszik és egyre cserfesebb, okosabb.

Reggeli tázás közben
Csiri-birin

Buborék kergetés

Falevelek közt a játszón

Mintha tavasz lenne

Sajna tudjuk, hogy még nincsen de a jó időt kihasználva tegnap, anyával meglátogattuk rég nem látott imádott játszóteremet. Mondanom sem kell teljesen oda voltam a gyönyörtől. Azt sem tudtam mivel kezdjem. Mindent kipróbáltam és leellenőriztem változott- e valami. A favorit aztán a homokozó és a csúszda lett. Mondanom sem kell a vizes homoktól hogy néztem ki. Anya azt hitte nem fognak beengedni minket a boltba. Nagyon jól éreztem magam és olyannyira elfáradtam, hogy anyának negyed 5- kor úgy kellett ébrezgetnie, hogy jó lenne ha felkelnék. Fél kettőkor feküdtem le. Remélem tavaszig lesz még pár napsütéses napocskánk!!!

Még mindíg vasárnap

Hát (tudom, hogy hát-tal nem kezdünk mondatot, de én még kicsi vagyok és nekem lehet) Szóval. Hát nem lehet az mondani, hogy nem levegőztettem meg rendesen az ősöket. A liget és liget utáni alvás után, megcéloztuk a játszóteret. Itt Marcipán barátommal találkoztam. Néha sikerült is összefutnunk de nem igazán foglalkoztunk egymással. Kivéve amikor megláttam a Marcinál a labdát és hirtelen nekem is labdázhatnékom támadt. Marci hihetetlen mennyire ügyesen rúgja a bőrt. A labda körül akadt egy kis vita, de Moncsi néni segítségével megoldódot. Sajna anya fotói amin Marcipánnal vagyunk nem sikerültek, mert folyton mozgásban voltunk:(

Csendélet

Verseny, a ki tudja jobban rázni a kerítést kategóriában. Pannival és Csongorral, a játszóról.

Maya retro

Homokozótól a rugós hintavizilóig

Péntek volt és apa megint hamarabb hazajött a dógozóból. mikor hazaaért beültünk Artúr autóba és meg sem álltunk a játszóig, ahol ismét új kalandok vártak rám.

Játszótéri kalandok

Egyrszről azért mert apa hamarabb eljött a dolgozójáből és Ő is velünk volt, másrészről pedig azért, mert megváltoztathatatlan dolog történt velem. Eddig csak csendes nézelődője voltam a többi gyerek játékának. Most viszont felfedeztem a játszóteret és már a homoktól sem félek. Csak mászkáltam-mászkáltam, kavicsot gyűjtöttem, fűszálakat babráltam, és a magam módján homokoztam. Próbáltam ismerkedni is, de a kisfiú nem volt tőlem elájulva. Másként fogalmazva, örülök, hogy megúsztam anélkül, hogy a fejemre szórta volna a homokot.