Lilypie Third Birthday tickers

2009. jan. 28.

Beteg



A jó hétvége után, egy nem annyira jó hét kezdet. Már hétfőn gyanús volt nekem a Maya. Mondtam is az anyukámnak, hogy szerintem beteg lesz. Ezzel nem az ördögöt akartam a falra festeni, csak ismerem a saját gyerekemet. Amikor pedig hétfőn éjjel sokszor meg kellett látogatnom a szobájában, szinte biztos voltam a lappangó kórban. Tegnap már alig evett és nagyon nyügös volt napközben. Aztán este 9 körül elkezdődött az ingajárat. Hálószoba és Mayaszoba között. Szinte semmit nem aludtunk. Szegénykémet úgy sajnálom. Folyik a könnye a nózija és a nyála patakokban. Valószinü a tizedik fogacska a ludas, bár nekem is fáj a torkom és folyik az orrom. Pedig nem jön a fogam.

Hétvégi termés

Super hétvége áll mögöttem! Azért supi mert péntektől vasárnapig egyfolytában csak a barátaimmal találkoztam. Pénteken Marcipán látogatott meg. Szombaton Blanka barátném. Blanka még mindig nagyon jó baba. Néha észre sem vettem, hogy itt van. Blanka vagy most éli rágcsálós korszakát, vagy egyfolytában éhes, mert mindig rágsált valamit. A cipőjét, habtapit, hütőrágókát vagy ami a keze ügyébe került. Mivel a rágsálásba mindig jól belefeletkezett, volt alkalmam kipróbálni a hordozkáját. Rég volt már mikor az enyémben ücsörögettem. Anyáék meg közben jól kipletyizték magukat felnőttes és gyerekes dolgokról.
A vasárnap kétszeresen is klassz volt. Sőt nem is kétszeresen hanem sokkal többszörösen, de főleg azért mert issstenien sütött a nap és eltudtunk menni sétálni. Aztán meg mire felébredtem már megérkezett a nagyi. Rá nemsokkal meg Marcipánék is. Szóval nem unatkoztam. Marcival tete-partyt tartottunk. Anyáékat lefektettük a földre és ugráltunk rajtuk. Meg közben Marcinak sikerült tapintásilag is megismerkednie anya cickóival. Ezen mindenki jót nevetett. A nagyit sem hagytuk uncsizni. Meséltettük, épitőztettük, vagy csak úgy szeretgettük.

2009. jan. 27.

Rucipalolás

Hétvégén elpakoltuk a kinőtt ruháimat. Tarthatatlan volt az az állapot ami a szekrényemben uralkodott miattuk. Anyáék gondosan becsomagolták őket és apa levitte a pincébe. Természetesen nagy segítség volt nekik, hogy én is közreműködtem.

2009. jan. 23.

A megunhatatlan kukucs



Ha valaki azt hiszi a látottak alapján, hogy minibetörőt lát az nagyot téved! Én vagyok látható amint kukucsosat játszom anyáékkal teljesen egyedi verzióban. Mostanában minden nap viszem anyának a sapiját és követelem a játékot. Most mit csináljak?! Szeretek sötétben tapogatózni. :-)

2009. jan. 22.

Barba kalács





Anya a vasárnapi jól sikerült pizzán felbuzdulva, kitalálta, hogy süt egy kalácsot. Azért lett barba kalács, mert pont úgy néz ki anya szerint mint a régi rajzfilmekből jól ismert barba család akármelyike. Én ugyan nem emlékezhetek e kedves szereplőkre de találtam róluk képet. Tényleg hasonlit anya kalácsa rájuk. Az ízét tekintve, apa szerint tökéletes, anya szerint van még mit tökéletesíteni rajta. Én meg nem ettem belőle, mert nem volt kedvem.

Virtuális ölelés


“Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: “Ha blogolsz, hiszel a “proximitásban” a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”

Az ölelés Marcipánéktól érkezett és nagyon-nagyon jól esett nekünk. Köszönjük szépen! És még azt is nagyon köszönjük, hogy pár hónappal ezelőtt elvittetek minket csiribirire, ahova azóta is járunk mert ez nagyon szuper dolog!!
Továbbítjuk mi is ezt a virtuális ölelést mindenkinek, de elsősorban Blankáéknak, mert régen találkoztunk. Aki erre jár és van kedve tovább küldeni ne habozzon sokáig. Tudjátok! Ölelésre mindenkinek szüksége van.

Csiribiri

Csütörtök révén, ma ismét csiribiri tornán voltunk. Anya videózott párat, hogy megmutathassuk egy részét azoknak a dolgoknak amit csinálni szoktunk. A zsipp-zsuppolás még nem megy annyira, de hát gyakorlat teszi a mestert. ezenkívül szoktunk még tornázni, mondókázni és különböző játékokkal játszani.